Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Harc a szürkemunka ellen

Harc a szürkemunka ellen Gazdaság

Az új munkatörvénykönyv jelenléti napló (kondika) vezetésére kötelezi a munkavállalókat, ezzel az intézkedéssel szeretnék felszámolni a szürke-munkát. Bár augusztus 7-én életbe lépett a munkatörvénykönyvet módosító 2017/53-as kormányhatározat, a lapunk által megkérdezett vállalkozók többsége nem értesült vagy még nem alkalmazza a munkaidő nyilvántartásra vonatkozó új rendelkezést.

 

Eddig a munkaadó kötelessége volt, hogy nyilvántartsa az alkalmazottai munkaidejét, mostantól a munkavállalók kötelessége, hogy jelenléti naplót vezessenek, abba beírják a munkakezdés és munkavégzés idejét. Munkaügyi ellenőrzéskor a felügyelőknek be kell mutatni a jelenléti naplókat, illetve minden alkalmazott munkaszerződésének másolatát is.

Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője szerint a törvénymódosítás révén bővült az ellenőrző hatóság hatásköre, eredményesebben tudják felszámolni a szürkemunkát. Eddig csak az minősült feketemunkának, ha valakit érvényes munkaszerződés nélkül foglalkoztattak, most már az is feketemunka, ha valakit részmunkaidőben alkalmaznak, ám a szerződésbe foglalt munkaidőn kívül is dolgoztatják, hiszen a részmunkaidősöket nem szabad túlóráztatni. Ördög szerint a jelenléti napló vezetése hatékony eszköz lehet a szürkemunka kifehérítésére, hiszen egyes ágazatokban gyakori, hogy a fél normával alkalmazott munkásokat teljes munkaidőben dolgoztatják, vagy túlóráztatják.

A főfelügyelő figyelmeztet, hogy minden szerződés nélkül dolgozó alkalmazott esetében a bírság akárcsak eddig, 20 ezer lej, ám ha a részmunkaidős a megszabott órákon túl is dolgozik, a munkaadó 10 ezer lejre büntethető, illetve 1500 és 3000 lej közti összegre büntethető az a cég vagy intézmény, ahol nem vezetnek jelenléti naplót. Változás még, hogy feketemunkának minősül, ha valaki úgy dolgozik, hogy legalább az azt megelőző napon a felek nem írtak alá szerződést és nem jelentették a munkaviszonyt az elektronikus adatbázisba (Revisal). Az is feketemunka, ha az alkalmazottat munkaviszonyának felfüggesztése idején is foglalkoztatják, és ha a részmunkaidősök a munkaidőn kívül is dolgoznak. A törvénymódosítás engedményt is tartalmaz, lehetővé teszi a munkaadónak, hogy 48 órán belül kifizesse a bírság felét.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András szerint általánosan működik a törvénymódosítás, hiszen egy építőtelepen vagy gyárban egyértelműen túlórának számít, ha valaki munkaideje után is dolgozik, mert a munkás ezt feltehetően nem jószántából teszi. Véleménye szerint fontos lenne szabályozni a kivételeket. Példaként említette, hogy egy cégtulajdonos, aki saját vállalkozásában alkalmazott, a saját érdekeit tartja szem előtt, ha nyolc óránál többet dolgozik. Édler szerint nem kellene büntetni azt a vállalkozót, aki túlórázik, hogy intézze cége ügyes-bajos dolgait. Hasonló a helyzet a cégvezetők esetében is, akiknek általában rugalmas a munkaidejük, és ha a vállalkozás érdeke úgy kívánja, akár este is bemennek tárgyalni ügyfeleikkel. Továbbá a sürgősségeket is rendezni kellene, hiszen nem tekinthető feketemunkának, ha például egy orvost munkaidőn kívül is behívnak, hogy életet mentsen.

Ezekre válaszolva Ördög Lajos, a munkafelügyelőség vezetője elmondta: elfogadott a rugalmas munkaidő, de azt rögzíteni kell a munkaszerződésben és a jelenléti naplóból is ki kell derülnie a rugalmas munkabeosztás. A teljes munkaidős alkalmazottak esetében valamennyi túlóra is megengedett, ez a részmunkaidősök esetében tilos. A főfelügyelő szerint sok mindent tisztázni fog a kidolgozás előtt lévő alkalmazási módszertan, illetve a jelenleg közvitán lévő, otthoni munka szabályozására vonatkozó törvénytervezet is.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük