A pénzügyminiszter nem támogatja a közalkalmazottak kényszerszabadságát

A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott hétfő este a Digi 24 televíziónak, hogy jelenleg “nehéz” kényszerszabadságról beszélni az állami szektor esetében, mivel az intézkedést nem lehetne egységesen alkalmazni, és a koronavírussal való harcban a közigazgatás teljes rendszerére szükség van.

“Azt hiszem, jelenleg nehéz ilyesmiről beszélni, mert nehéz értelmezni, mindenki esetében másfajta értelmezés merül fel, ugyanakkor meg nem hiszem, hogy ezt az intézkedést egységesen lehetne alkalmazni. Ha meg akarjuk reformálni az adminisztratív rendszert, azt akkor kell megtennünk, amikor nem az egészségügyi rendszerben dúló válság miatti küzdelemmel vagyunk elfoglalva. A közigazgatási rendszerre szükségünk van ebben a küzdelemben. Hallottam, milyen hírek jelentek meg a közbeszédben, ismerem ezeket. Nem hiszem, hogy ennek most itt lenne az ideje. Azt hiszem, hogy meg tudjuk majd reformálni a teljes adminisztratív rendszert, de nem akkor, amikor a koronavírussal kell harcolnunk” – jelentette ki Vasile-Florin Cîţu arra a kérdésre, hogy mikor vezetik be a kényszerszabadságot az állami alkalmazottak esetében.

“Nincs szó ilyesmiről a pénzügyminisztériumban, és nem támogatom ezt ebben a pillanatban. Minden emberre szükség van a közigazgatásban. (…) Ismétlem: a pénzügyminisztériumban nem beszéltünk ilyesmiről, nincs ilyen irányú tervünk. (…) Úgy vélem, hogy jelenleg az adminisztratív és egészségügyi szektor minden erőforrására szükségünk van” – tette hozzá.

Ludovic Orban miniszterelnök április 9-én nyilatkozott úgy, hogy a kormány kényszerszabadság bevezetését fontolgatja a közszféra bizonyos ágazataiban dolgozók számára. Orban akkor azt mondta, a kényszerszabadság havi 15 napra szólna, és csak a szükségállapot ideje alatt lenne érvényben. Erre az időszakra a közalkalmazottak is – akárcsak a magánszektorban kényszerszabadságra küldött alkalmazottak – fizetésük 75 százalékát kapnák, pótlékok nélkül, és esetükben is érvényes a bruttó átlagbér 75 százalékában megszabott felső határ.

Orban szerint másfél milliárd lej körüli összeget takarítana meg az állam ezzel az intézkedéssel, amely azonban “nem csak a megtakarításról szól” – tette hozzá -, ezáltal ugyanis egyrészt csökken a vírus terjesztésének kockázata, másrészt jelen helyzetben szolidaritásra van szükség, a közszférának is részt kell vállalnia a teherviselésből.

A miniszterelnök akkor azt is leszögezte, hogy az intézkedés nem vonatkozik az egészségügyi, a belügyi és a védelmi minisztériumi alkalmazottakra, továbbá a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó azon alkalmazottakra, akik a kényszerszabadsággal kapcsolatos törvényi előírások gyakorlatba ültetéséért felelnek, valamint a pedagógusokra, akiknek elő kell készíteniük a tanév lezárását.