A pásztorkutyák is kerüljenek munkakutya státusba – kérik a gazdák

Gazdagyűléseken visszatérő téma, hogy a Kovászna megyei rendőrség állatvédelmi szolgálata borsos büntetéseket szab ki azokra az állattartó gazdákra, amelyeknek juhnyájai és tehéncsordái mellett dolgozó nem fajtiszta pásztorkutyák nincsenek ivartalanítva. Ennek a törvényes kötelezettségnek a jogosultságát vitatják az érintettek, és törvénymódosítást kezdeményeztek ez ügyben.

Ez a kérdés legutóbb a november végén Gelencében megtartott gazdagyűlésen került szóba, melyre az Agrosic Közösségek Közti Társulás, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a helyi önkormányzat szervezésében került sor, de jelen voltak a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) munkatársai, illetve Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő is, aki a mezőgazdasági szakbizottság tagja.

Mint Könczei Csabától megtudtuk, aggodalomra adott okot a jelenlevők körében, hogy az elmúlt hónapokban a megyei rendőrség keretében működő állatvédelmi szolgálat munkatársai Erdővidéken szigorúan büntették azokat a gazdákat, akiknek nem fajtiszta pásztorkutyái nem voltak ivartalanítva. Egy 2001-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet alapján az esztenákhoz kilátogató állatvédő rendőrök borsos, 5000 és 10 000 lej közötti bírságokat szabtak ki, holott „egy nem működő törvényről van szó, hiszen sem falun, sem városon senki nem viszi a kutyáját saját pénzén kiheréltetni vagy sterilizáltatni”, erősítette meg Könczei Csabának több megkérdezett állatorvos is.

Szórványos példa volt már ilyen ellenőrzésre, még Gelence környékén is előfordult egy-kettő, az erdővidéki átfogó akció azonban felháborította a gazdákat. Szerintük ugyanis ha a jó őrző-védő készségekkel rendelkező pásztorkutyákat ivartalanítják, nem tudják jó képességeit továbbörökíteni. Mint jelezték, a nem fajtiszta kutyák esetében is működik egyfajta szelekciós, nemesítési folyamat, ugyanis csak a legjobban teljesítő kutyákat szaporítják. Egy jó pásztorkutya, amely a hegyekben (esetenként medvék között) is megállja a helyét, 1000-1200 euróért cserél gazdát, még akkor is, ha nem fajtiszta.
Fajkutyák közötti belterjes tenyésztésben a megcélzott jó őrző-védő készségek elhalványulnak, mondják a gazdák, akik azt is nehezményezik, hogy a fül- vagy a faroklevágást ugyan büntetik a szakhatóságok, de ivartalanításra kötelezik a kutyatulajdonosokat, holott utóbbi esetben sokkal nagyobb csonkításról van szó.

Törvénymódosítást kezdeményeznek

A felhozott érvekkel egyetértve az RMDSZ parlamenti csoportja törvénymódosítást kezdeményezett: ennek alapján a pásztorkutyák is vakvezető, drogkereső, földrengéseknél bevetett keresőkutyákhoz hasonló „munkakutya” státusba kerülnének, így pedig rájuk nem vonatkozna az ivartalanítási kötelezettség. A törvénymódosítás jelenleg a szenátus mezőgazdasági bizottságában van. Amennyiben ott  jóváhagyják, átkerül a képviselőház megfelelő szakbizottságába, onnan pedig a plénumba, ahol megszavazzák – vagy nem.
A gazdatalálkozókat egyébként 2022 tavaszától kezdődően szervezik meg Kovászna megye községközpontjaiban. A rendezvénysorozatot jövő tavasszal zárják le, miután mindenütt legalább egyszer lezajlottak a gyűlések.

Fotó: Könczei Csaba/Facebook