Miért hull a hó, ha globális felmelegedés van?

Az éghajlatváltozás mellett is teljesen normális, ha télen kemény mínuszok röpködnek, az a nem normális, hogy utána két nap múlva tavaszi idő jön.

Az éghajlatváltozás, klímaváltozás, globális felmelegedés ma már a hírek naponta használt kifejezései, mind egy jelenséget takar: a légkörbe jutó úgynevezett üvegházhatású gázok miatt a bolygó éves átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben emelkedik. Jelenleg az ipari forradalom óta nagyjából egy Celsius-foknál járunk, és félő, hogy az évszázad végére elérjük a kettő, vagy három fokot.

Hirtelen és markáns változás

A globális felmelegedés viszont nem azt jelenti, hogy minden nap egy picivel melegebb lesz, megszűnnek a telek és többé nem fagynak be a pocsolyák. A klímaváltozás egyik legfenyegetőbb hatása az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá és egyre extrémebbé válása, és ehhez nem is kell messzire menni.

Tavasszal és ősszel porzott a föld a szárazságtól, nyáron hőségperiódusok követték egymást, néha pedig egy-két nap alatt lezúdult a havi átlagos csapadékmennyiség. Ezek a globális felmelegedés már érezhető következményei az időjárás tükrében.

Ezt kell megértenie annak, aki szerint ha decemberben esik a hó, az már elegendő indok a klímaváltozás tagadására.

Gyakori szélsőségek

A felmelegedés mértékének függvényében többféle forgatókönyv létezik a jövőt illetően, ám ezek leginkább a folyamatok intenzitásában térnek el, a teljesség igénye nélkül:

• A csapadék eloszlása változik, a téli félévre tolódik.
• Több és intenzívebb zivatarral kell számolni, az erős széllökéseken és villámláson túl egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal. Ezek egyrészt villámáradásokat okoznak, másrészt a vízmennyiség szó szerint elfolyik, nem tud kellően felszívódni a talajba.
• Nyaranta egyre hosszabb és egyre forróbb hőségperiódusokkal kell számolni.
• A telek átlagosan enyhébbek lesznek, ami például számos, ma még csak melegebb égövön honos kórokozó elterjedését segíti.

A legfontosabb mégis a szélsőségek gyakorisága, télből napok alatt lehet nyár, a nyárból tél, pluszokból erős mínuszok és fordítva. Ha valaki „nem hisz” a kutatóknak, higgyen a saját szemének, és ne feltétlenül ott keressen bizonyítékot, melyik hónapban hány melegrekord dőlt meg – határozott választ a többéves átlagok adnak.

Leszakad a hideg, feltör a meleg

Az éghajlatváltozás mellett is teljesen normális, ha télen kemény mínuszok röpködnek, az a nem normális, hogy utána két nap múlva tavaszi idő jön és nem tudhatjuk, meddig tart a hullámvasút. Mi okozza a kiszámíthatatlan, gyorsan változó, extrém időjárási körülményeket? A globális felmelegedés.

A globális méretű légmozgást egyrészt a különböző területek, felszínek eltérő hőmérséklete, pontosabban az ebből adódó energiakülönbségek kiegyenlítődése okán. „Normál esetben” az északi és a déli féltekén a 60-30 szélességi körök között az év nagy részében, mintegy 60 százalékában a nyugat-keleti irányú, úgynevezett zonális áramlás határozza meg az időjárást. Kiszámítható, kiegyenlített hőmérsékleti és csapadékviszonyokat hoz létre, általában mentes a szélsőségektől.

Az év maradék 40 százalékában az észak-déli irányú meridionális áramlásé a terep, az egyenlítői meleg és a sarkvidéki hideg légtömegek energiakiegyenlítődése generálja. Jellemzője a kiszámíthatatlan, gyorsan változó, extrém helyzeteket produkáló időjárás: korai nyarat idéző téli napok, szélviharok, özönvízszerű esők vagy hosszú aszály.

Tolódunk a szélsőségek felé

Szélsőségek, extrém időjárási helyzetek természetesen korábban is voltak, nagyanyáink joggal emlékezhetnek januári rügyfakadásra vagy júniusi hóra, a lényeg ezek gyakoriságán van. Az éghajlatváltozás a meridionális áramlásnak kedvez: minél erősebben melegszik a bőséges napfényben fürdő egyenlítői terület, annál nagyobb hőkülönbségnek (energiának) kell kiegyenlítődnie észak és dél között.

Vagyis a meridionális áramlás egyre gyakrabban alakul ki, hosszabban tart és szélsőségesebb időjárást okoz. Mostanra fordult a kocka, ha az év egészét nézzük a 60/40 százalékos arány már a meridionális jelenség túlsúlyát jelzi.

Lehet ma térdet csapkodva kacagni, miként fagyasztja be a klímakárogók érveit a decemberi hó, de napokon belül érkezik a cáfolat. Hosszabb távon pedig csak közös érdek, hogy ne öljön meg még több embert az időjárás, mérgek, járványok, de az allergia se dühöngjön még jobban.

(24.hu)