Önmegismerés játékosan
A mentális, lelki egészségünkre mindig fontos lenne időt fordítani, hiszen legalább ...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az éghajlatváltozás, klímaváltozás, globális felmelegedés ma már a hírek naponta használt kifejezései, mind egy jelenséget takar: a légkörbe jutó úgynevezett üvegházhatású gázok miatt a bolygó éves átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben emelkedik. Jelenleg az ipari forradalom óta nagyjából egy Celsius-foknál járunk, és félő, hogy az évszázad végére elérjük a kettő, vagy három fokot.
A globális felmelegedés viszont nem azt jelenti, hogy minden nap egy picivel melegebb lesz, megszűnnek a telek és többé nem fagynak be a pocsolyák. A klímaváltozás egyik legfenyegetőbb hatása az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá és egyre extrémebbé válása, és ehhez nem is kell messzire menni.
Tavasszal és ősszel porzott a föld a szárazságtól, nyáron hőségperiódusok követték egymást, néha pedig egy-két nap alatt lezúdult a havi átlagos csapadékmennyiség. Ezek a globális felmelegedés már érezhető következményei az időjárás tükrében.
Ezt kell megértenie annak, aki szerint ha decemberben esik a hó, az már elegendő indok a klímaváltozás tagadására.
A felmelegedés mértékének függvényében többféle forgatókönyv létezik a jövőt illetően, ám ezek leginkább a folyamatok intenzitásában térnek el, a teljesség igénye nélkül:
A legfontosabb mégis a szélsőségek gyakorisága, télből napok alatt lehet nyár, a nyárból tél, pluszokból erős mínuszok és fordítva. Ha valaki „nem hisz” a kutatóknak, higgyen a saját szemének, és ne feltétlenül ott keressen bizonyítékot, melyik hónapban hány melegrekord dőlt meg – határozott választ a többéves átlagok adnak.
Az éghajlatváltozás mellett is teljesen normális, ha télen kemény mínuszok röpködnek, az a nem normális, hogy utána két nap múlva tavaszi idő jön és nem tudhatjuk, meddig tart a hullámvasút. Mi okozza a kiszámíthatatlan, gyorsan változó, extrém időjárási körülményeket? A globális felmelegedés.
A globális méretű légmozgást egyrészt a különböző területek, felszínek eltérő hőmérséklete, pontosabban az ebből adódó energiakülönbségek kiegyenlítődése okán. „Normál esetben” az északi és a déli féltekén a 60-30 szélességi körök között az év nagy részében, mintegy 60 százalékában a nyugat-keleti irányú, úgynevezett zonális áramlás határozza meg az időjárást. Kiszámítható, kiegyenlített hőmérsékleti és csapadékviszonyokat hoz létre, általában mentes a szélsőségektől.
Az év maradék 40 százalékában az észak-déli irányú meridionális áramlásé a terep, az egyenlítői meleg és a sarkvidéki hideg légtömegek energiakiegyenlítődése generálja. Jellemzője a kiszámíthatatlan, gyorsan változó, extrém helyzeteket produkáló időjárás: korai nyarat idéző téli napok, szélviharok, özönvízszerű esők vagy hosszú aszály.
Szélsőségek, extrém időjárási helyzetek természetesen korábban is voltak, nagyanyáink joggal emlékezhetnek januári rügyfakadásra vagy júniusi hóra, a lényeg ezek gyakoriságán van. Az éghajlatváltozás a meridionális áramlásnak kedvez: minél erősebben melegszik a bőséges napfényben fürdő egyenlítői terület, annál nagyobb hőkülönbségnek (energiának) kell kiegyenlítődnie észak és dél között.
Vagyis a meridionális áramlás egyre gyakrabban alakul ki, hosszabban tart és szélsőségesebb időjárást okoz. Mostanra fordult a kocka, ha az év egészét nézzük a 60/40 százalékos arány már a meridionális jelenség túlsúlyát jelzi.
Lehet ma térdet csapkodva kacagni, miként fagyasztja be a klímakárogók érveit a decemberi hó, de napokon belül érkezik a cáfolat. Hosszabb távon pedig csak közös érdek, hogy ne öljön meg még több embert az időjárás, mérgek, járványok, de az allergia se dühöngjön még jobban.
(24.hu)