Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Úszni az árral…

Úszni az árral… Cseperedő

Pihenésre van szükségem, hogy elviseljem a külvilág zaját, ami nem az én frekvenciám, nem tudok azonosulni vele. Így volt ez régen is, mikor óvodás voltam. Mindig mondta az óvónéni, figyelj, ne aludj el lábon állva, ne tétovázz, és sorolhatnám. Mert akkor beszélgettem, mikor hallgatni kellett volna. Mert pont akkor akartam kifejezni az érzéseimet, amikor úgy éreztem, eljött az ideje, nem akkor, mikor te kérted.

Én csak sodródom a magam tempójában, nem szeretek menetelni, kimértnek lenni, mindig figyelni, logikusan gondolkodni. Nem lehetne megvárni, míg én is odaérek, ahová ti, akik siettek, akiknek nincs idő körültekintőnek lenni?

Azt hiszem, most már értem, hogy Pali bácsi miért tetette magát süketnek, mikor Vilmika néni zsörtölt neki. Nem értett vele egyet, így inkább hallgatott, amit teljesen megértek, hiszen én is azt teszem. Az én hallgatásom a te veszted. Az én vesztem az én haragom. Mert olyankor teljesen kifordulok magamból, elveszítem a fejem. Igen, nem lehet rám ismerni. Kígyót-békát rád kiabálok, hogy aztán keressem, hogy miként tudjalak kiengesztelni…

Egyszer fent, egyszer lent. A hangulatom meghatározza a viselkedésem, a tetteim. Impulzív, csökönyös is tudok lenni. Szimpatikus és együttérző is. Kinek hogy érzem. Ha te kedves vagy, én is, ha haragos, hát rám ragad. Mint a hal a vízzel, úgy azonosulok veled, akit ismerek. A többi nem számít.

Menekülök a tömegtől, nem szeretem a zajos tereket, a sok embert egyszerre egy helyen. Persze kiváló előadóművész vagyok, órákig tudnék lelkizni, filozofálni, ha kedvenc témaköröm kerül megvitatásra egy társaságban. Művész, lélek vagyok. Ha rajzolni nem szeretek, kimagyarázom, hogy a tört vonal az egy olyan görbe, amely egyenesbe hozza a dolgokat. A paca meg egy gyógyító manó, aki épp bevetésre készül. Érted, nem érted, ez vagyok én.

Egy kis mosolygós gyerek, aki felnőttként szószóló, munkahelyén kisokos, otthon meg nagyothalló, a baráti körben meg jó dumás. Szóval, szeretnek, mert szeretem magam, és imádok beszélgetni. De, ha unalmas a terep, egykettőre tovább úszom az árral. Úgyhogy evezz velem a langyos vizeken, mert sem a hideget, sem a meleget nem szeretem.

Csákány Zsuzsanna

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások