A vadregényes környezet varázsa

A vadregényes környezet varázsa Cseperedő

Folytatjuk sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek osszák meg gyerekkori vakációs emlékeiket a Cseperedő olvasóival. A mai részben Nemes Előd, a Pro Sepsi Egyesület elnöke mesél gyerekkoráról.

Mivel pedagógusok a szüleim, rengeteget voltam kirándulásokon, táborokban. A zabolai Csipkésben és az uzonkafürdői táborban töltött hetek felejthetetlenek számomra. A sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Iskola (akkori 7-es számú általános) néptánccsoportjával is voltam egy anyaországi turnén, illetve minden nyáron nagyszüleimnél a Maros megyei Kisillyén vagy Maksán vakációztam. Nagyon kedveltem az egyszerű vidéki embereket, a kicifrázott, kollektívről szóló történeteiket. A Csipkésbeli táborokban láttam életemben először szarvast, őzet, kígyót, a nagyszüleimnél Kisillyén pedig fácánt, szarvast, vaddisznót. Parittyáztunk, barkácsoltunk, fát vágtunk, kenyeret sütöttünk. Maksán az íjászat, a patak melletti barangolás foglalkoztatott, de sok gyümölcsfát is ültettünk, mára igen magasra nőttek ám. Engem a vadregényes környezet mindig elvarázsolt. Sokat gombásztunk is apai nagyapámmal, azóta ismerem a gombafajták jó részét, és havonta egyszer hajnalban keltünk, mert búzát vittünk szekérrel a székelykáli malomba. De az is mindig eszembe jut, hogy Uzonkafürdőn, habár legkisebb résztvevő voltam egy alkalommal a táborban, megnyertem a sakkversenyt, és ugye a tábori farkastörvények is edzik az embert, mert a társaim bosszúból elnáspángoltak a törülközővel – mesélte nevetve Nemes Előd.

Meglátása szerint napjainkban nagyon gazdag a nyári kínálat.

– Manapság jóval több a lehetőség a nyári táborozásokra, versenyekkel is lehet jutalomtábort nyerni (pl. Barangoló vagy Cimbora-tábor). A sportélet is gazdagabb, gyerekek szülőkkel együtt edzőtáboroznak, a sport nagyon sok fiatalt foglalkoztat, sok egyesület tevékenykedik, nem csak az állami intézmények szerveznek táborokat, rendezvényeket, így sokkal színesebb a paletta. Az autók sokasodásával nem gond gyorsan megszervezni egy többcsaládos kiruccanást a természetbe. A falun, nagyszülőknél töltött vakációk még mindig érdekesek, de egyre kevesebb az élettel tele istálló… urbanizálódik a vidék és megjelentek az elektronikus szórakoztató eszközök is. Múltkor meglepődtem, hogy a lányom milyen furán fogja a kést gombapucolás közben, hiszen nem sok dolga volt eddig vele, de a telefonon már mindjárt jobban eligazodik, mint én – tette hozzá.

Családapaként úgy véli, nem árt, ha vakációban is van valami hasznos feladata a gyereknek, de a kikapcsolódás , a feltöltődés a legfontosabb.

– A fiam edzője azt mondta, hogy aki csak az edzésen focizik, lemarad. Szerintem sem árt, ha a vakációban is foglalkoznak valami hasznos feladattal is a szórakozás mellett a gyerekek. Jó lenne, ha az olvasásra rákapnának egy kicsit jobban és erre vakációban lenne több idő, inkább olvasnivalót kellene nekik felhagyni – vélte.

Ha most lenne gyerek egy néptánccsoportban vagy kórusban, esetleg fúvósegyüttesben tevékenykedne, és ezzel párhuzamosan valamilyen sportot is űzne, így lenne lehetősége ezek nyári táboraiban, turnéin részt venni.

– A jó csapatvezetők gondoskodnak arról, hogy az éves munkának meglegyen a nyári jutalma is. Ezekben a táborokban jobban meg lehet ismerni az embereket is, a különböző karaktereket. Halhatatlan barátságok születnek a nyári táborokban. Találkozzunk sokszor és mindig boldogan – így búcsúzott egyszer egy barátom és igaza van, ennél több talán nem is kell.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.