A könyvek birodalmának őre

A könyvek birodalmának őre Cseperedő

A szakmákat bemutató sorozatunkban Forreiter Csilla, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa beszél arról, hogy milyen körülmények játszottak közre abban, hogy ezt a hivatást választotta.

„Szüleim tanítók voltak, édesapám éveken át igazgatóként is tevékenykedett, én ott nőttem fel az iskolaudvaron, s ezt a példát követve, én is pedagógusnak készültem. Tanítottam is németet helyettesítő-tanárként hat évet a Mikes Kelemen Líceumban, kettőt pedig a Székely Mikó Kollégiumban. Közben megszűnt a helyettesítői állásom, s akkor bízták rám a könyvtárat. Ennek immár 17 éve. Időközben elvégeztem az egyetemet, mesteriztem. Mindig szerettem a könyveket, s tudat alatt már kisgyerekként vonzott ez a pálya, hiszen másodikos diákként megszámoztam a könyveimet, és kikölcsönöztem őket a faluban a gyerekeknek, hiszen akkoriban nem volt mindenkinek olyan sok meséskönyve, mint nekem. S a sorsnak köszönhetően újra könyvekkel dolgozom. Itt minden együtt van, amit szeretek: a gyerekek és a könyvek” – mesélte Forreiter Csilla.

Könyvtárosként igyekszik „kiszolgálni” a diákokat.

„Megtörténik, hogy nem tudom adni azt, amit kérnek, de ők kell érezzék, hogy én megpróbálok segíteni nekik, hogy bizalommal fordulhatnak hozzám. Hallom a kollégáktól, hogy más iskolákban, városokban mennyire eltávolodtak a könyvtártól a diákok, az utóbbi tíz évben itt is érződik egyfajta visszaesés, de szerencsére nálunk ez a folyamat lassabb. Mindig vannak diákok, akik szeretnek olvasni, nemcsak a kötelezőt, s ebben nagy szerepük van az irodalomtanároknak. A könyvtár háromszor költözött, több mint 33 ezerre tehető a könyvállomány, s a Kós Károly Líceum átvételével újabb tízezer könyvvel gazdagodtunk. Az emeleten négy számítógép is van, s az olvasóterem egyfajta osztályteremként is működik, irodalom, angol, német órákat tartanak itt” – tette hozzá.

Interneten is lehet könyvet foglalni

Az iskola informatikusa egy testre szabott rendszert épített ki a könyvtár számára.
„A polcok meg vannak számozva, ahogyan a könyvek is, így azonnal tudom, hogy hová kell nyúljak, hol találom meg a keresett kötetet. Interneten keresztül már otthon is le lehet foglalni a könyvet, reggel megnézem, előveszem, és amikor jön a diák, adom is a kezébe. Nagyon sok könyvet kapunk adományba, de újakat is vásárolunk. Rendszeresen járok könyvbemutatókra, s az írók, költők mindig adományoznak a könyvtárnak is egy-két dedikált példányt” – mondta.

Nagyon népszerűek a kortárs ifjúsági könyvek.

„Amikor megjelentek a Geronimo-könyvek, kézről kézre adták a kisdiákok, akárcsak a Harry Potter-köteteket. Évekkel ezelőtt bejött a könyvtárba egy szőke hajú, kék szemű kislány, Heléna volt a neve, s megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy egy Heléna nevű hölgy miatt kezdtek háborúzni a trójaiak. Annyira felkeltette az érdeklődését ez a pár mondat, hogy minden témába vágó könyvet elolvasott.

Könyvek közt nem lehet unatkozni

„Sokan kérdezik, hogy unatkozom-e. Erre azt szoktam válaszolni, hogy nem, mert nem vagyok analfabéta, és van több tízezer kötet körülöttem, de ha nem tudnék olvasni, akkor a szép képeskönyveket nézegetném. Mindig akad munka, jönnek-mennek a diákok, tanárok, sok adományt kapunk, azokat fel kell vezetni, katalogizálni kell. A gyerekek is segítenek. Volt, hogy valakit büntetésből küldtek ide, aztán úgy megszerette, hogy a nyári vakációba is bejárt, és segített a feldolgozásban.

A tanítás azért nem hiányzik, mert nem szakadt meg a kapcsolatom a diákokkal. Év elején jönnek kezdő osztályok, akiknek beszélek a könyvtárról, névadónkról, iskolánk egykori diákjáról, Domokos Gézáról, a könyvállományról. A felolvasó-maratonon is igyekszem újdonságokat mesélni nekik, felkelteni az érdeklődésüket a könyvek iránt.”

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások