Csodalámpa olvasóklub
Az elmúlt héten, június 20. és 24. között zajlott le a Bod Péter Megyei Könyvtár ált...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az ágyásokkal bíbelődve füleltem, és pontosan tudtam, milyen madarak mozognak körülöttem. A balkáni gerle szárnycsapásai után már vártam a búgó hangot. Sokszor láttam, amint heves szárnycsapások közepette emelkedik a magasba, majd szárnyait széttárva félkörívesen ereszkedik vissza a kiindulópontra vagy egy közeli kiemelkedő helyre. A tojónak mutatja be nászrepülését.
Verebek csiripelése volt az alaphang, a házi verebek olyan hangosak voltak, hogy a rokon mezei verebek hangját nem is lehetett hallani, csak onnan tudtam, hogy ott vannak a közelben, mert amikor mentem hátra a kertbe, láttam őket. Seregélyek bogarásztak a szomszéd kertben a fűben, még táplálkozás közben is csikorogtak. Egy kenderike gyújtott rá közel hozzám, az akácfán. Majd a vörös vércse kezdett el vijjogni, ekkor felpillantottam, mert veszekedős hangulatban volt. Egy hollót vett üldözőbe, amelyik a költőterületére tévedt. A kistestű ragadozó madár hevesen támadta a nagy fekete madarat.
Csilpcsalpfüzike énekével árulta el magát, hogy ő is itt van, saját nevét ismételgeti „csilp-csalp” – „csilp-csalp”. Lehet, hogy épp a füzike egyszerű énekére reagált az énekes rigó, nem tudom, de ledermedtem, mert még nálunk a kertben mindeddig nem hallottam ezt a gyönyörű madárhangot. Még a veteményezést is abbahagytam, hogy becserkészem az aranytorkú madarat, és már tudtam, hogy miként lehet kicsalogatni a bokrok közül. Felástam egy szakaszon a földet, ami nagy csábítás a rigók számára. Alig távolodtam el, máris ott termett a frissen kiforgatott rögök között a táplálék reményébe.