Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Térdre kényszerítette őket az árvíz, nehéz felállniuk

Térdre kényszerítette őket az árvíz, nehéz felállniuk Kovászna megye

Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek. Láthatóan nehéz a talpra állás a megpróbáltatások után.

Hirdetés
Hirdetés

A háromszéki Nagyborosnyóra érkezve azonnal szembetűnő volt a helyzet súlyossága. A polgármesteri hivatal udvarán éppen a nagypataki lelkész által felajánlott, egy furgon rakterét megtöltő élelmiszersegélyt osztották. A hangulat néhol feszült volt, hiszen az igénylők nem mindig a legbékésebb módon fejezték ki elégedetlenségüket.

Segítő kezek a nehéz időkben

A Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat a napokban a korábban közadakozásból összegyűlt összegből családonként 500 ezer forint értékű építőanyagból álló segélyt adományoz a háromszéki károsultaknak. Mint Goga Attila helyi tanácsos, aki a helyszínen koordinálta az osztást, elmondta: ez pontosan az, amire a legnagyobb szükség van – deszka, padlólap, tetőcserép. Bár a szállítási nehézségek miatt nem mindenki jutott hozzá egyszerre, a remény ott pislákol, hogy mind a 150 károsult család sorra kerül. Szerdán 10, csütörtökön 50 család részesül a támogatásból, addig, amíg mindenkihez eljut a segítség.

Egy jószándékú ember segélyszállítmánya is képes vihart kavarni. Fotó: Tuchiluș Alex

A Kovászna patak gátja mellett, az árvíz által leginkább sújtott, alacsonyan fekvő falurészen a lakók még mindig nehéz helyzetben vannak. Bár az önkormányzat biztosít ivó- és háztartási vizet, mely ezerliteres tartályokban sorakozik az út szélén, a házak még mindig lakhatatlanok. Több mint egy méteres volt odabent a víz, ami mindent elmosott: a bútorokat és a háztartási gépeket ellepte az iszap. Sokan az áradás idején nem is voltak otthon, így semmit sem tudtak megmenteni a pusztulástól. Bár kaptak szekrényt és ágyat a megyei önkormányzattól, ez csak csepp a tengerben ahhoz képest, amit elveszítettek, és amit saját erejükből kell majd pótolniuk. Ráadásul sok ház engedély nélkül épült a kétezres évek körül, így a biztosítás sem nyújt fogódzót.

Egy vállalkozás kálváriája

Az árvíz egy közel harmincéves, holland tulajdonú fafeldolgozó vállalkozást, a Nabor Woodot is térdre kényszerített. Nem ez az első eset, 2005-ben is hasonló helyzetbe kerültek, de akkor csak félméteres víz állt az udvaron – magyarázta Siklódi Endre helyi ügyvezető. Most szinte másfél méteres volt, és bár fél napjuk volt menteni, ami menthető, így is hatalmas a kár. A cég főleg importált cserfát, bükköt és tölgyet dolgoz fel, a készterméket nyugatra exportálják.

Egy jószándékú ember segélyszállítmánya is képes vihart kavarni. Fotó: Tuchiluș Alex

A faanyag négyötöde elázott, a több százezer euró értékű famegmunkáló gépek berozsdásodtak, elektronikájuk tönkrement az iszaptól. Egyetlen szerencséjük, hogy a szomszédokkal ellentétben az épületek, gépek és készlet is biztosítva volt. A kárfelmérés és az új gépek beszerzése még tart, a termelés hatalmas kieséssel jár, hiszen az épületek még száradnak, és a villanyhálózatot is újra kell szerelni.

Szúnyoginvázió és állami ígéretek

Nagyborosnyón a községvezetés elvégeztette a szúnyogirtást, ami létfontosságú volt a földeken pangó vízből kikelő rovarok milliói miatt. Ez 23 ezer lejbe került a helyi költségvetésnek, de a 800 hektáros területen a rovarirtás elengedhetetlen volt. Ahol a szántók megközelíthetetlenek voltak, ott drónokkal végezték el a műveletet – mondta el a helyi tanácsos.

Kökösben is drámai a helyzet. Mint Silviu Tăraș polgármestertől megtudtuk, a község Kéniszeg nevű részén, a Feketeügy és az Olt találkozásánál egy 2,5 kilométeres utat mosott el a víz és a homokzsákokat szállító teherautók is tönkretették. A frissen lefektetett bácsteleki csatornarendszert is elöntötte az iszap, most 4,5 kilométer hosszan kell ellenőrizni a vezetékeket. A károk összege közel 4 millió lejre rúg.

A falakról leázott a vakolat és még hetekig száradnia kell. Fotó: Tuchiluș Alex

A polgármester szóbeli ígéretet kapott az államfőtől, a kormányfőtől és a környezetvédelmi minisztériumtól is, és bízik abban, hogy a támogatás materializálódik is, mint ahogy az korábban is történt. Tudatában van, hogy a pénz kiutalása nem megy egyik napról a másikra, de reménykedik a segítségben. Kökösön is sürgős a szúnyogirtás, de a 160 ezer lejes költséget a település költségvetése nem bírja. Ezt előrelátva, és a korábbi tapasztalatokból okulva, már egy hónapja kérvényezték a kormánytól ezt az összeget is. Válasz egyelőre még nincs, így a szúnyoginváziót a kökösiek közvetlenül a bőrükön érzik meg.

Várni és remélni

A bácsteleki károsultak, akárcsak Nagyborosnyón, még várják a falak kiszáradását, mielőtt újravakolhatnák és meszelhetnék házaikat. Egy egyedül élő idős asszony az utolsó tartalékpénzéből vásárolt egy szekrényt, de a házban a bútorzat még mindig hiányos. Bár a szomszédságában az udvar tiszta és virágos, az ágyásokban az iszap még mindig árulkodó jel, és a házba belépve magyarázat nélkül is látni, mi történt. Szerencséjük, hogy a háztartási gépeket fel tudták pakolni egy asztalra, de a méteres víz itt is megtámadta a falakat és tönkretette a bútorokat. Nincs mit tenni, várni kell a belső munkálatok megkezdésével.

Fotó: Tuchiluș Alex

Sokan és sokféle formában segítettek a károsultakon, a polgármester hálásan köszönte az egyházi és civil szervezetek, intézmények és települések támogatását, külön kiemelve a Máltai Szeretetszolgálat önkénteseit és Kondor Ágota szenátort. Utóbbi az evakuálás első napján éjjel 2-kor érkező segélykérő telefonhívásra egy órán belül küldte a kért 40 matracot – értékelte az operatív segítséget az elöljáró.

Végső soron azonban „az emberek nem segélyeket várnak, hanem gátakat akarnak” – zárta szavait a polgármester. Ez nem meglepő, hiszen 2018-ban hasonló, vagy még nagyobb árvíz keserítette meg a bácstelekiek életét. A védművek kivitelezése azonban nem csak pénzkérdés, hanem jogszabályi változtatásokra is szükség van ahhoz, hogy az árvízi védekezés hatékony legyen – közölte dr. Ráduly István háromszéki prefektus legutóbbi sajtótájékoztatóján Sándor László, a vízügyi hivatal vezetője.

Fotó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás