Prefektus: ha több helyi lakos odaállt volna a tűzoltók mellé, kevesebb károsultja lenne az árvíznek

Háromszáz embert kellett kimenekíteni és több mint 200 háztartást öntött el a víz kisebb-nagyobb mértékben – hangzott el azon az összesítőn, ahol megtudhattuk, hogy a polgármesterek nem igazán szoktak részt venni a katasztrófavédelmi felkészítőkön. 

A májusi árvizek okozta állandó készültség elmúltával a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal és a vészhelyzet elhárításában közreműködő belügyi egységek áttekinthették tevékenységük eredményeit; ezekről kedden be is számoltak a sajtónak. 

Összesen 300 személyt kellett kimenekíteni, több mint 200 háztartást öntött el a víz kisebb-nagyobb mértékben, legtöbbet Nagyborosnyón. Igaz – tette hozzá Ráduly István prefektus –, ha az első éjszaka, amikor megkezdték a felkészülést a levonuló árhullám hatásainak kivédésére, több helyi lakos odaállt volna a tűzoltók mellé, akkor kevesebb károsultja lenne az árvíznek.

Mivel a kritikus májusi időszakban (május 27-én és 28-án) néhány óra alatt annyi eső esett, mint egy átlagos májusi hónapban, félő volt, hogy a 40-50 éve épített gátak átszakadhatnak, hiszen nem ekkora terhelésre voltak méretezve – de szerencsére ez nem történt meg. A prefektus kiemelte, a tűzoltók munkájának köszönhetően idén sokkal hamarabb mentesíteni lehetett az elárasztott házakat a víztől, mint a korábbi, 2018-as nagy áradáskor: az akkori egy hónap helyett most 4-7 nap alatt sikerült ezt véghez vinni.

Ráduly István kitért arra is, hogy amikor az érintett helyi sürgősségi bizottságok kérését tolmácsolta, Bukarestből 24 órán belül megérkezett a segítség: Bácstelekre 50 ágyat és matracot, 95 pár csizmát és ugyanannyi esőköpenyt, 1400 liter ásványvizet és 700 kg konzervet küldtek, Nagyborosnyóra pedig ugyanezeket, az érintett lakosság arányához igazított mennyiségben. A civil szervezetek, magánszemélyek adományait az egyházak és a polgármesteri hivatalok kezelték.

Sándor László, az Olt Vízügyi Igazgatóság helyi kirendeltségének vezetője elmondta, több évtizedes munkája során nem volt még olyan helyzet, hogy Kovászna megyében egyszerre három folyón (az Olton, a Feketeügyön és a Tatrangon) egyszerre legyen a legmagasabb árvízkészültség. Bikfalvánál a hidrológiai állomás adatai szerint az Olt legmagasabb vízszintje 284 centiméter volt, ami 34 centivel haladta meg a negyedfokú árvízvédelmi szintre figyelmeztető szintet. A Kovászna-patakán két, gyorsan levonuló árhullám volt, amelyek 10 centivel haladták meg a 150 cm-es árvízi szintet, a Feketeügyön ezzel szemben – gyűjtőfolyó lévén – lassan vonult le az ár, amely 471 cm-en tetőzött, míg 400 cm-nél már harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelnek el.

Rétynél az alulméretezett közúti híd okozta akadály miatt felvetődött az is, hogy ha kell, megnyitják a Feketeügy gátját a Rétyi Nyír fele, de erre végül nem volt szükség. Ellenpéldaként azt is megtudhattuk, a három héttel ezelőtti hozamhoz képest (másodpercenkénti 120 köbméter) Rétynél jelenleg 4 köbméter a Feketeügy másodpercenkénti hozama és 14 centiméteres a víz szintje.

A Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség vezetőjétől, Daniel Predicioiu főfelügyelőtől megtudhattuk, adott pillanatban 250 tűzoltó dolgozott a megye területén. Predicioiu összegezte a bevetések, a küldetésben levő személyzetet és eszközöket, elmondta azt is, csak június 6-án vonultak vissza az elárasztott területekről, mert addig – akár visszatérő módon is – a pincékből, udvarokból szivattyúzták ki a vizet.

A prefektus megjegyezte, nem ártott volna, ha a helyi vészhelyzeti bizottságok jobban fel vannak készülve az árvízre, Predicioiutól pedig megtudtuk, a katasztrófavédelmi főfelügyelőség minden évben szervez felkészítőt a polgármestereknek, amelyeken azonban nagyon gyenge a jelenlét – volt olyan, hogy senki sem jelent meg.

Fotó: Tuchiluș Alex