Ilyenek vagyunk: azt is odaadjuk az államnak, amit nem is kellene

Természetesnek kellene lennie, mégsem az: sem a magánszemélyek, sem a cégvezetők nem igazán élnek azzal a lehetőséggel, hogy jövedelemadójuk 3,5 százalékának, illetve cégek esetében 20 százalékának átutalásával segítsék a civil szférát.

Többféle módon is támogathatják az állampolgárok a civil szférát, illetve az általuk végzett hiánypótló tevékenységeket, amelyeket az állam már nem tud felvállalni, vagy nem kielégítően teljesít. Közreműködhetnek az esélyegyenlőség megteremtésében különböző társadalmi csoportok (mélyszegénységben vagy fogyatékkal élők, részképességzavarban szenvedők, idősek, betegek) esetében, hozzájárulhatnak a tudományos kutatáshoz, innovatív projektekhez, intézmények fejlesztéséhez, a művészeti vagy testneveléshez, a közösségépítéshez, az emberek testi-lelki jólétének javításához.

Ehhez május 26-ig még a természetes személyek is hozzájárulhatnak a már befizetett jövedelemadójuk 3,5 százalékának átirányításával. Kis lépés ez egy cégvezetőnek is, de ez által nagyot léphet egy civil szervezet. Ami a cégeket illeti, azoknak még egy hónapjuk (június 25-e a határidő) van arra, hogy csupán egy űrlap kitöltésével (D177) a tavalyi évre már befizetett jövedelemadójuk egy részével támogassák az általában forráshiányban szenvedő egyesületeket, alapítványokat.

Ez a vállalkozóknak nem kerül semmibe, nem jár külön költséggel – nyomatékosította Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő, aki törvénykezdeményezéseivel maga is a civil szféra erősítését célozta meg. A cégvezetők rendelkezhetnek a szponzoralapjuk felhasználásáról, vagyis a tavalyi évre befizetett jövedelemadójuk 20 százalékát (ami nem lehet több, mint a forgalom 0,75 százaléka) odaadhatják az általuk kiválasztott civil szervezetnek. Ezt tavaly az éves profitadó terhére év közben is megtehették egy szponzorszerződéssel, viszont amennyiben nem utalták át a profitadó 20 százalékát, csak mondjuk annak a felét, most, az éves mérleg leadása után is rendelkezhetnek a megmaradó összeg felhasználásáról. Ezt meg lehet tenni online, a SPV-n (Spațiul Privat Virtual – Egyéni Virtuális Tér) keresztül vagy papíron is.

Sajnos, ez évtől a – Háromszéken amúgy nagy számban létező – mikrocégek nem szponzorizálhatnak, de a múlt évben bevezetett újabb adóügyi rendelkezések sokuk tulajdonosát rákényszerítették arra, hogy átsorolják vállakozásukat a profitadót fizető cégek sorába. Ez viszont már azt is jelenti, hogy támogathatják a civileket.

Miklós Zoltán hangsúlyozta: az egyesületek, alapítványok, és akár az egyházak is konkrét tervek, projektek, közösségi rendezvények megvalósításához kérjék a vállalkozók támogatását, ne az esetleges személyzeti vagy banki költségek finanszírozására. A továbbiakban is legyenek átláthatók, számoljanak el a kapott összegekkel, így növelhetik esélyüket arra, hogy megkapják a kért támogatást. „Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy Háromszék magasan élen jár e szempontból, ami talán annak is köszönhető, hogy sokat kommunikáltunk erről a lehetőségről, de még mindig rengeteg fel nem használt pénz van, amit haza lehet hozni” – mondta a képviselő.

A Háromszék Területi RMDSZ által létrehozott oldalon az érdeklődők megtalálhatják a háromszéki civil szervezeteket és tevékenységi körük leírását. A weboldalról letölthetők a szponzoralap átirányítására szolgáló formanyomtatványok is.

A 2023-as évre vonatkoztatva a romániai cégek közel 1,1 milliárd lejjel támogatták a civil szférát a D177-es formanyomtatvány révén, úgy, hogy mindössze 4,08 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel. Kovászna megye ennek közel a kétszeresénél tart.

Kovászna megye vállalkozói elsők a civil szféra támogatásában

A 2023-as pénzügyi mérlegek alapján az egész országban 43 848 cég irányította át adója egy részét civil szervezetek számára, tudtuk meg az ennek a lehetőségnek a köztudatba való meggyökereztetésén évek óta – de hál’ istennek egyre eredményesebben – fáradozó Erdélyi Innovációs Műhelytől. Ez az összes vállalkozás 4,08 százalékát jelentette, illetve 1,09 milliárd lejnyi támogatást az egyesületeknek.

Jelentős összeg ez is, és pozitív fejlemény ahhoz képest, hogy két évvel korábban alig 23 140-et (2,36%) tett ki az ilyen vállalkozások száma, ám több mint elgondolkodtató, hogy 100 cégvezetőből 96 még most is úgy fizeti be az adóját az államkasszába, hogy abból egy fityinget sem juttat a civil szférának. Holott az adótörvénykönyv értelmében, illetve a 177-es formanyomtatvány révén megtehetné, azaz adója 20 százalékát, de nem többet, mint az összforgalma 0,75 százalékát minden különösebb bajlódás nélkül átirányíthatná közösségi célokra.

Kovászna megye sokkal jobban áll ebben a tekintetben. Míg a 2021-es év vonatkozásában 563 cég élt ezzel a lehetőséggel (7,73%), két évvel később 594 (7,78%), de ennél is fontosabb, hogy ez pénzben 1,8, illetve 3,2 millió lejt jelentett. Az „adakozó” cégek részaránya tekintetében Háromszék utcahosszal vezeti az országos rangsort, messze megelőzve például Mehedinți megyét, ahol 111 cég (1,48%) juttatott összesen 615 ezer lejt egyesületeknek. Ami viszont szembeötlő: míg Kovászna megyében az utóbbi három év folyamán csak fél százalékponttal nőtt az adóátirányítás lehetőségét kihasználó vállalkozások aránya, országos viszonylatban 2,36-ról 4,08 százalékra emelkedett. Pénzben kifejezve pedig 238 ezer lejről közel 1,1 milliárd lejre.

A másik két székelyföldi megye ebben a „rangsorban” egyelőre az országos középmezőnyben tanyázik – derül ki az Erdélyi Innovációs Műhely adatelemzéséből. A 2021-es esztendőt tekintve Hargita megyében 335 (2,63%), két évvel később 645 (4,92%) cég használta a D177-es formanyomtatványt, 1,2 millió, illetve 3,23 millió lejjel támogatva különféle egyesületeket. Maros megyében ez időszakban az ilyen cégek száma 574-ről (2,31%) 1306-ra (4,97%) emelkedett, az átirányított adó összege pedig 2,43 millió lejről közel 10 millió lejre.

Címlapfotó: Barabás Ákos