Zene általi kézfogás esztendőfordulón

December 26-án, karácsony másodnapján erdővidéki kórusok, énekesek és néptáncosok részvételével tartottak koncertet a baróti művelődési ház nagytermében. A termet zsúfolásig megtöltő lelkes közönségnek a fellépők nem okoztak csalódást: az összefogással megvalósult, Ó, ha Erdélyországban jöttél volna a világra című koncert szereplőinek sikerült valóban megfogni és visszaadni a karácsonyi ünnep lényegét: a szeretetet, a csillogó ünnepi hangulatot, és nem utolsó sorban az erdővidéki összefogás nagyszerűségének érzését.

Az eseményt konferáló kisbaconi Benedek Márta úgy vélte, karácsonyi programjaink között elmaradhatatlanul, mindig szerepelnie kellene a hasonló közösségi alkalmaknak, mert igazi, katartikus élményt csak az ilyenek nyújthatnak. És valóban, a moldvai, kalotaszegi és vajdaszentiványi karácsonyi népi énekeket előadó baróti Bujka énekegyüttes, a reneszánsz karácsonyi énekeket megszólaltató, ugyancsak baróti Kájoni Consort régizene-együttes, az Egyed Ágnes vezényelte kórusok – a baróti báró Wesselényi Miklós Kórus, a Kájoni Consort együttes kórusának és a kisbaconi ifjak kórusának – közös előadása igazolták szavait: élményt élményre halmoztak az éneklők.

A kórusok közös karácsonyi műsora, mint ismertették, idén javarészt a Kárpát- medence szerte jól ismert felvidéki Ghymes együttes dalaira épült, közreműködött még Lakatos Andrea, aki Leonard Cohen Halleluja című dalát adta elő, Máthé Melinda, Máthé Bíborka, Csog Lehel és Csog Örs pedig kalotaszegi néptáncokkal léptek színpadra. Az előadás színvonalát olyan ismert zenészek közreműködése is emelte, mint a Transylmánia zenekarból ismert Cseresznyés Szilamér és Tókos Imre, valamint Oláh József és Oláh Mihály.

Táncoltak az erdőfülei Dobó néptáncegyüttes tagjai is. Záródalként a Ghymes együttes Kézfogás című dala hangzott el, amellyel az előadók az erdővidékieket is kézfogásra, összekapaszkodásra biztatták.

Krizbai Imre nyugalmazott református lelkész az előadás utáni záróbeszédében a koncert bevételét adományként a tűzkárosult erdővidéki családnak, illetve, mint hangsúlyozta, a mindenkitől elhanyagolt fehéregyházi óvoda részére ajánlotta fel. Majd Erdővidéket egy elmesélt történet révén a királyi Kalotaszeghez hasonlította: „A színpadon ma csodálatos dolgot láthattunk, mondhatjuk bátran, hogy mi is megérkeztünk a királyi Erdővidékre. Kérek egy tapsot a közönségnek, az erdőfülei szülőknek, az erdőfülei Csog Jolánnak, a nagyszerű kultúrléleknek, és a bodosi kislányoknak is” – zárta beszédével az előadást.