Ajánló
Az alábbi kulturális jellegű háromszéki eseményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Pénteken a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban Szonda Szabolcs műfordítóval, költővel kollégánk, Dimény H. Árpád költő beszélgetett a budapesti Pont Kiadó gondozásában tavaly magyar nyelven megjelent, Tyúkok a mennyben (Raiul găinilor) című Dan Lungu-regény fordításáról és általában a költészetről.
A múzeum idei első irodalmi rendezvényén jelenlévőket Dimény H. Árpád köszöntötte házigazdaként, megjegyezve, „akasztják a hóhért, hiszen Szonda Szabolcs ezúttal nem irodalomszervezőként vagy könyvtárigazgatóként, hanem költőként, műfordítóként van jelen”. Az ezt követő beszélgetésből kiderült, a két önálló, illetve egy Cseke Gáborral közös, „négykezes” verskötetet jegyző Szonda Szabolcs gyermekbetegségként tekint költői indulására, megjegyezve, „úgy vélem, a két kötetből egy jó kijönne”. Hozzátette, 2002 után „leült a dolog”, lezárult egy korszak, hosszú ideig úgy vélte, „ennyi volt”. „Az elmúlt 8–10 évben azonban felgyűltek olyan dolgok, amelyeket megírnék, nemcsak versben, hanem prózában is. Az utóbbi időben született néhány versem, amelyek igazán mélyről jöttek, huszonévesen nem tudtam így írni”, fejtette ki.
A műfordításra való áttérésről kiderült, kezdetben kiadói kérésre dolgozott. „Ezek mind jó tapasztalatok voltak, aztán egy idő után elkezdtem keresni, mi az, ami érdekel, amit lefordítanék. Fontos, hogy valamilyen szinten bele tudjam helyezni magam ezekbe a fordításokba”.
Szonda Szabolcs a műhelytitkokba is beavatta az érdeklődőket, elmondva, vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet lefordítani, újakat kell kitalálni helyettük, és olykor a szerző segítségére is szükség van, ha elakad a munkában. „Dan Lungu regénye gördülékeny, azzal nem volt gond”, mondta. Hozzátette, Lungu első, egy moldvai nagyváros peremvidékén lévő utca lakosságát bemutató regényében az fogta meg, hogy olvasmányosan, humorosan beszél keserű dolgokról. Dimény H. Árpád kérésére felolvasta két, tavaly született versét, amelyeket, elmondása szerint, „kirugdostak” belőle, vagyis felkérésre születtek, majd az est záróakkordjaként dedikált.