Szemet szúrtak egy háromszéki történelmi település helységnévtáblái, levetették azokat

Egy román civilszervezet követelésére eltávolították a Lécfalva részét képező Várhegy helységnévtábláit. A kákán is csomót keresők szerint a háromszéki székelyek egyik fontos történelmi színtere nem más, mint kitaláció.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma két héttel ezelőtt fordult a háromszéki prefektusi hivatalhoz, hogy mihamarabbi beavatkozást követeljen a Várhegy feliratú helységnévtáblák ügyében. A Nagyborosnyó község adminisztratív területén, a megyei út mentén található táblákat a civilszervezet illegálisnak minősítette, ugyanis a megnevezés nem szerepel a romániai hivatalos helységnévtárban, tehát szerinte nincs jogalapja.

Közleményükben hangsúlyozták továbbá: elfogadhatatlan az, hogy Kovászna Megye Tanácsa egy nem létező település nevét tüntesse fel a megyei utakon, kizárólag magyar nyelven, figyelmen kívül hagyva Románia Alkotmányát, a közigazgatási törvénykönyvet és a törvényesen elismert települések hivatalos jegyzékét. A szervezet szerint etnikai alapú területmegjelenítésről van szó, a helységnévtáblák aláássák a román állam tekintélyét.

Eltűntek a táblák

A hivatalos panasz nyomán a Kovászna megyei prefektusi hivatal kivizsgálta az ügyet, és arra kérte Nagyborosnyó község vezetőségét, hogy távolítsák el a táblákat. Várhegy ugyanis korábban faluként szerepelt, de a 20. század kezdete óta valóban nincs különálló közigazgatási státusza, nem szerepel a hivatalos helységnévtárban. Ma Lécfalva részét képezi, közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. Ennek ellenére – amint az Kisgyörgy Zoltán részletes írásából is kiderül – Várhegynek kiemelkedő a történelmi jelentősége: Háromszék 16–17. századi fontos eseményeinek színteréül szolgált. Itt magasodott valamikor a Székelybánjaként is ismert vár, amelyet a székelyek elnyomásuk ellen fellázadva, szabadságjogaikért harcolva romboltak le.

Kanyó Antal, Nagyborosnyó polgármestere megkeresésünkre elmondta, a felszólítást követően rövidesen eltávolították a táblákat. „2017-ben helyezték ki azokat, nyolc év telt el azóta. Ezelőtt román volt a polgármester és a prefektus, most magyar a polgármester, magyar a prefektus” – vázolta a községvezető, aki szerint feltehetően ez az oka annak, hogy a civilszervezet csaknem egy évtized elteltével kapta fel az ügyet. Kanyó Antalt 2024-ben választották meg elöljárónak, azelőtt Ilie Nicolae volt a polgármester.

„Mi itthon vagyunk, én így fogom fel. A helységnévtáblákat műemlékes táblával fogjuk majd helyettesíteni, hivatalosan” – nyomatékosította a községvezető, aki szerint ezzel is megmutatják majd, hogy „a székely az mindig székely marad.”

Fotó: Google Térkép