Prefektus: ha etetjük a medvéket azzal azt érjük el, hogy egy idő után ki kell lőni őket

A medve etetése minden alkalommal egy meghívást jelent a nagyvadnak az emberi településre, ugyanakkor az állatnak egy halálos ítéletet: előbb-utóbb ugyanis ki kell majd lőni – hívta fel a figyelmet a Kovászna megye prefektusa.

A témának a transzfogarasi úton a pár hete medve által megölt motoros, illetve a környezetvédelmi ügynökség igazgatójának minapi nyilatkozata adott aktualitást: Gheorghe Neagu igazgató szerint Kovászna megye erdeiben 5–600 medve élhetne kényelmesen, ehelyett 2350 példányról tudnak.

Mindenesetre a nagyvad okozta károk mértéke jelentősen csökkent a tavalyi évhez képest, ha 2024-ben közel 600 ezer lejre rúgott a gazdaságokban, termőföldeken okozott kár, az idei év első félévében már csak 158 ezer lej. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak is, hogy  idén 40 medvét lőttek ki a megyében – a megelőzési kvóták alapján és a sürgősségi beavatkozások során – mégpedig elsősorban azokat a példányokat, amelyek odaszoktak az ember közelébe, és bejártak a településekre. De így is riasztó, hogy mennyivel megnőtt a medveészlelés miatti riasztások száma: a sürgősségi segélyhívószámra 2025 első hat hónapjában 123 riasztás érkezett, 35-tel több, mint az előző év hasonló időszakában.

A genetikai számlálásra Romániának kiutalt 11 millió euró, amelyet 2021-ben folyósított az unió a medveállomány felmérésre, azt a következtetést eredményezte 24 ezer minta (szőr, ürülék) begyűjtése után, hogy Romániában 13 ezer medve él, miközben az optimális létszám 3–4000 lenne.

Ráduly István prefektus arra is felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében is érik már a kukorica és a napraforgó, a medve pedig előszeretettel költözik be ezen kultúrákba, hiszen megerőltetnie sem kell magát a táplálékért. A biciklisek, autósok is fokozottan figyeljenek – tanácsolta a prefektus, hozzátéve, hogy jó észben tartani azt is, a törvény szerint büntetendő, ha valaki kiszáll az autóból és megeteti az állatot.

Saját érdekünkben elkerülendő az is, hogy az autóból etessük a medvét, mert az elmúlt években már arra is volt példa, hogy a medve az ablakból kinyújtott banánhoz az ember kezét is vitte – mondta Ráduly.

Egy újabb mentőöv a föld-visszaszolgáltatásra jogosultaknak

A prefektus felhívta a figyelmet az 1991/18-as földtörvény 27-es cikkelyének módosítására, amelynek értelmében azok a személyek (vagy ezek örökösei), akik nem léptek be a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, és nem adták át vagy nem ruházták át a földjeiket az államra, a helyi földosztó bizottsághoz fordulhatnak a birtoklevél kiállításáért. Ez egy utolsó mentőöv lehet a visszaszolgáltatási folyamatban, amely a prefektus szerint 3-4 éven belül a végéhez ér.

Az újabb körben a kárpótlás feltétele, hogy a tulajdonosok vagy örököseik szerepeljenek a gazdalajstromban vagy a kataszteri és adónyilvántartásban, beleértve az 1990 előtti időszakot is és hogy a szóban forgó földterületről ne legyen telekkönyvi bejegyzés az 1996/7-es törvény alapján; a visszaigényelt földterület nem képezheti más személy által benyújtott tulajdonjog-visszaállítási kérelem tárgyát, és nem lehet egy korábban kiállított birtoklevélben feltüntetve.

Azok a gazdák lehetnek érintettek (vagy ezek örökösei), akik olyan mezőgazdasági területtel rendelkeznek, amelyet 1990 előtt is használtak és nem volt kollektivizálva, illetve akik a eddig nem igényelték birtoklevél kiállítását a polgármesteri hivataloktól. Hasonlóképpen, az 1990 előtt épült ingatlanokhoz tartozó földterületre, udvarra, kertre kérhető is tulajdonlap. A kérést a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

Címlapfotó: Argeş megyei környezetvédelmi őrség/Facebook