Pénzt ér a magyar és a román nyelv megfelelő ismerete
Pedagógus édesanyja és édesapja emlékére alapított magánösztöndíjat Bodó Barna sepsi...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Népviseletben, ünnepi öltözetben díszelgő társaság gyülekezett vasárnap délután a felső-csernátoni Malomkert udvarán. Itt lelt otthonra ugyanis a székelyföldi búzaösszeöntés ünnepe, amelynek alkalmával Kovászna, Hargita, Maros és idén már Brassó megye gazdái is találkoztak, hogy búzaadományukkal hozzájáruljanak a nehéz sorsú emberek élelemellátásához, jólétéhez.
Az ünnepet Csernátonból indították, azóta „végigjárta” Székelyföldet, most ismét Háromszéken szervezték meg. A magyar és székely himnusz eléneklése után a meghívott egyházi és világi méltóságok mondtak köszönetet a gazdák munkájáért, a terményért, a székely és magyar nemzetért.
Elsőként áhítattal egybekötött köszöntőt mondott Szőcs László tiszteletes és a Malomkert tulajdonosa. Őt követte Becze István, aki kiemelte, hogy ebben az évben, mostanáig nagyjából 70 tonna, 2019 óta több mint 500 tonna terményt sikerült összegyűjteni Székelyföldön. „Azt gondolom, hogy nagyon komoly köszönet illeti a gazdákat emiatt” – fejezte ki háláját a Székely Gazdaszervezetek Egyesület elnöke.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint azért válhatott a program hagyománnyá, mert közös értékekre épült, a gazdaember pedig azért tiszteletreméltó, mert soha nem adja fel. „Ilyen emberek vagyunk mi, székelyek. Ilyen emberek vagyunk mi, magyarok a Kárpát-medencében. Nem adjuk fel soha. Nem adjuk fel, újrakezdjük, és ha szükséges, akkor még nagyobb erőfeszítéssel építkezünk, mert tudjuk, hogy azé a föld, aki lakja, megmunkálja, megőrzi” – fogalmazott az elnök.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a Magyarok Kenyere program létrejöttére emlékezett vissza. „A kezdet tizennégy éve egy szép, nemes gondolat volt: összehordjuk a gabonát az ország különböző vidékeiről, összeöntjük, megőröljük és elkészül a nemzet kenyere. Ez a mag jó földbe hullt” – vélekedett az elöljáró. Eleinte „csak” 10 tonna gabona gyűlt össze, ma már 1100 tonna gabona jut el százezer rászorulóhoz, tízezer gazda jóvoltából.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke rövid beszédben fejezte ki háláját a gazdáknak és gazdasszonyoknak a fáradhatatlan munkáért és azért, hogy őrzik, művelik a földet, a haza egyik legfontosabb kincsét. „Azt is meg szeretném köszönni, hogy nem engednek az ipari lobbinak, amely minden négyzetmétert leaszfaltozna, és nem engednek azoknak a sötétzöldeknek sem, akik még a gyomot sem tépnék ki a vetemény közül” – mondta.
A gazdák és politikusok szoros kapcsolatának fontosságáról, a problémákról és a közelgő választások tétjéről is szólt Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának képviseletében. „Székelyföldért minden nap kell harcolni. Mikor, milyen eszközzel? Ma a búzaösszeöntéssel, holnap a parlamentben. És nézzék meg, hogy az egyik legnagyobb problémánk itt, Székelyföldön, ami a gazdatársadalmat gyéríti, az a vadkárok ügye” – mutatott rá, hozzátéve, hogy szoros együttműködéssel ebben a kérdésben is sikerülhet áttörést elérni.
Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke nem tudott megjelenni az eseményen, üzenetét Szabó Árpád tanácsos tolmácsolta. Mint mondta, ez a program összeköti a Kárpát-medencei magyarságot, úgy teljesedik ki, hogy mindenki hozzáad. Maga a földművelés ugyanakkor áldozatos és kitartó munka, a vetéstől kezdve a betakarításig minden lépésben ott van az ember keze és hite. „A kenyér több mint egy egyszerű élelmiszer. Az összeöntött búza pedig nemcsak a mindennapi kenyér alapja, hanem a közös munka és a közös erőfeszítés jelképe is” – fogalmazott.
A búzaösszeöntés mozzanata jelképezte a nemzeti egységet, ugyanis a székelyföldi megyék székeit, településeit képviselők egyenként öntötték bele a fonott szuszékba a felajánlott terményt. Mindezt szimbolikusan tették ugyan, de a mondanivaló ereje így is érezhető volt. Elsőkként Jakab István és Kelemen Hunor, majd a megyeitanács-elnökök öntötték a zsákok tartalmát a szuszékba, de rövid időn belül a színpad teljesen megtelt a különböző népviseletekben díszelgő hozzájárulókkal.
Az ünnep zárásaként Kedves Tibor római katolikus plébános szentelte meg az összetartozást jelképező kenyeret és az összeöntött búzát. A nap folyamán a zenei aláfestést a Finom zenekar biztosította, a kulturális műsorért a Kincskereső Néptánccsoport felelt.
Fotó: Tuchiluș Alex