Mi legyen a hódokkal? Erre keresik a választ a kutatók

A múlt század elejére Európában jelentősen megfogyatkozott eurázsiai hód háromszéki visszahonosítására tett kísérletek sikeresek lettek, egyesek szerint talán túlságosan is. Az aktuális helyzetet egy pályázat keretében mérnék fel.

A korábban egész Európában elterjedt hódok (Castor fiber) a 20. század elejére már csak alig néhány nagyobb folyó mentén élhettek zavartalanul (Franciaországban és Németországban, Norvégia déli részén, Fehéroroszországban). Mintegy száz éve kezdődtek több országban a visszatelepítési kísérletek, amelyek a múlt század utolsó évtizedeiben kaptak új lendületet. Romániában a brassói erdészeti kutatóintézet 1998-ban telepített 150 hódot az Olt, a Maros és a Ialomița folyók mentén, azóta a rágcsálók állománya jelentősen megnőtt és országszerte számos kisebb vízfolyást is meghódítottak maguknak.

A brassói Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet (INCDS) olyan európai uniós pályázat keretében talált partnerre a Kovászna megyei önkormányzatban, amellyel finanszírozást igényel arra, hogy Brassó és Kovászna megyében pontos helyzetképet állapíthassanak meg a védett állatoknak nyilvánított hódok elterjedéséről és a környezetre tett hatásukról. Utóbbinak vannak pozitív és negatív aspektusai is, ezekről érdeklődésünkre Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is beszélt.

Mint mondta, „Háromszéken főleg Ozsdola, Gelence, Kézdivásárhely, Szentkatolna térségében az Ozsdola-patakán (de a Feketeügyön és az Olton, és több más kisebb patakon is – szerk.megj.) komoly gátrendszereket építettek a hódok, esetenként a gát alatti és fölötti vízfelület között egyméteres szintkülönbség is van. Emiatt kisebb árvizek is keletkeztek, de ennél nagyobb probléma, hogy a folyók védőgátjaiba ásott üregeikkel a hódok meggyengítették ezeket a véd-rendszereket, így azok egy komolyabb lezúduló víztömeg esetén már át is szakadhatnak.

Amennyiben nyernek, értelme és hozadéka is lesz tehát a pályázat keretében végzett megfigyeléseknek, mert lesz egy pontos helyzetkép az állatok jelenlétének pozitív és negatív következményeiről, jelezte a Székelyhonnak Tamás Sándor. Hozzátette: ami a medvék esetében igaz – hogy egyensúlyban kell tartani az állatok és emberek érdekeit –, az a hódokkal kapcsolatban is érvényes.

Bár a hódok sok gazdát tettek ellenségükké, tudni kell azt is, hogy ökológiai szempontból nagyon fontos a tevékenységük: azzal, hogy gátjaikkal megakadályozzák a folyóvizek gyors lefutását, növelik a talajvízszintet, illetve a talaj vízmegtartó képességét, ami az utóbbi években tapasztalható klímaváltozás és az azzal sokszor együtt járó szárazság miatt rendkívül értékelendő. Ezt hangsúlyozta több ízben is dr. Hartel Tibor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi Karának oktatója, nemzetközileg elismert ökológus kutató is.

Rendezni az ember és a hód közötti konfliktusokat

A környezetvédelmi miniszter által 2021-ben kiadott rendelet alapján elfogadták a hazai hódállomány fenntartására vonatkozó tervet, amelyet a Marin Drăcea Kutatóintézet szakemberei dolgoztak ki. A megyei tanács a társulással hozzájárul ahhoz, hogy az INCDS megfigyelői hozzáférjenek a Natura 2000 területekhez és bevonják a megyei műszaki személyzetet a monitoring tevékenységekbe, illetve a hódok és emberek közötti konfliktusokat az említett intézmény szakemberei segítségével rendezzék. A megye önkormányzat célul tűzte ki továbbá Az eurázsiai hód (Castor fiber) populáció nemzeti védelmére vonatkozó cselekvési terv végrehajtása pályázat célkitűzéseinek beépítését a megyei környezetvédelmi stratégiába.
A társulási szerződés 2027 végéig érvényes, illetve öt évvel meghosszabbítható.

Fotó: Csákány László/Facebook