A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Itt a tavasz, jönnek a vadak

Itt a tavasz, jönnek a vadak Kovászna megye

Medve, vaddisznó és farkasok garázdálkodtak Páván és Zabolán az elmúlt napokban. Páván a silót túrták szét a vaddisznók és a medve, Zabolán pedig juhokkal végeztek az ordasok.
Páván Sidó Géza silóját verték szét a vadak, ez idáig kétszer. Először múlt csütörtök éjjel tették tönkre a villanypásztort, és törtek be a 60 tonna siló közé, majd kedden folytatták a garázdálkodást. A gazda beszámolója alapján a „tettesek” vaddisznók voltak, de medvenyomokat is találtak. A kárvallott értesítette a hatóságokat, azonban a Környezetvédelmi Őrség nem hagyta jóvá az állami kártérítést, mivel az nem vonatkozik a már betakarított termésre. Sidó így az érintett Gelence Vadászegyesülettől várja a tönkrement termény ellenértékét, másként perre viszi az ügyet.
Péterfy László, a Gelence Vadászegyesület vezetője viszont azzal érvel az elsődleges kárt medve okozta, és mivel az védett állat, az államtól kell kérni a védett állatok okozta kár megtérítését. A vadász szerint a többi vad utólag dézsmálhatta a silót. Ugyanakkor szerinte, mivel belteleken történt a kár, az egyesületnek eleve nem kötelessége a kárt megtéríteni. Sidó Géza azonban megjegyezte: a területnek az érintett része, ahol a siló fekszik, külteleknek számít.
Vasárnap reggel farkasok jelentkeztek: Zabolán az egykori kollektív gazdaságba tört be három példány, és mivel a kutyák be voltak rekesztve, három kétéves juhval végeztek, majd elhúzták a csíkot. A szóban forgó terület vadászatilag a kovásznai vadászegyesülethez tartozik. Demes Botond zabolai alpolgármester, egyben az egyesület elnöke elmondta: a kárt felmérték, értesítették a hatóságokat. Mivel a farkas védett állat, így a gazda a törvény értelmében juhonként 400 lejes kártérítésben részesül. Demes hozzátette: idén ez volt az első farkastámadás Zabolán, de sajnos még lehet rá számítani.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. április 12., 6:59
    ÉRTÉKELÉS: -3

    Mikor a húsvéti bárányról írnak, akkor is ilyen véres, elvágott nyakú barikákkal kellene illusztrálják a cikket, nem báránysülttel… Akkor az emberek sokkal brutálisabb, sok ezer példányt érintő, pusztítást végeznek, de az nem zavar senkit. Pedig a pápa is elmondta, hogy az áldozati bárány pogány szokás, semmi köze a valláshoz.

  • User
    Dátum: 2018. április 12., 14:46
    ÉRTÉKELÉS: 0

    6:29 -es beírónak.Nagyon tévedsz,hogy a húsvéti bárány pogány szokás…azért esznek bárányt mert Jézus az utolsó vacsorán is azt evett a többiekkel,természetesen áldozatot hozott de kenyeret mutatott fel és bort.A született bárányokat’ természetes szelekciónak’ vetették alá,a gyengébbeket elfogyasztották .Magyarországon,mivel kevés a bárány,a sonkát fogyasztanak.De a disznót is le kell vágni ,ugyebár.nem az nem mészárlás ,a millió csirke levágása boldoggá teszi őket-ezért van a boltokban PUI FERICIT,azaz boldog csirke,ugye?boldogan múlt ki.És Karácsonykor miért esznek halat sok helyen? Én tudom,várom válaszod.De addig menj legelj egy kicsit és egyél egy kis tökmagod is,okosodni lehet tőle.

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Múzeumba került az STV stúdió-felszerelése

Volt egyszer Szentgyörgyön egy helyi tévéadás, amelyet 1995-től 2005-ig Szalló László működtetett Selectronik TV (STV) név alatt, és amelyre most nemcsak az egykori stábtagok emlékeznek szívesen, hanem azok is, akik látták műsoraikat. Csáky Ernő mérnöktanár kezdeményezésére a valamikori stúdió péntektől része a Puskás Tivadar Szakközépiskolában berendezett, általa alapított Távközlési Kismúzeumnak, és didaktikai célokat szolgál majd. Az avatón a hajdani munkatársak jó része jelen volt.

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

Dán nordmannfenyők Szentkatolnáról

A karácsony közeledtével egyre többen kezdenek azon gondolkodni, honnan szerzik be a karácsonyfát. A székelyföldi erdők iránt fokozottabb érzékenységet tanúsítók előszeretettel fordulnak olyanokhoz, akik külföldről importálják az ünnep eme jelképét. Ez utóbbiak közé tartozik a szenkatolnai Bakk Zoltán is, aki kilenc év dániai munka után döntött úgy, hogy a székelyekkel megkedvelteti a nordmannfenyőt.