Határértéket keresnek

Mint ismeretes, az ellenanyagszint-mérés nem használható egyéni szintű védettség felmérésére, viszont sokan kíváncsiak, mennyire védettek oltás után vagy a betegség után. Dr. Fejér Szilárd kutatást kezdeményez az antitest-eredményekkel, hogy meg tudják állapítani azt a határértéket, amely alatt nagy a megfertőződés rizikója, és ami fölött ez a rizikó lényegesen kisebb.

Az IgG típusú antitesteket fertőzés vagy védőoltás után termeli a szervezet, általában fertőzés után egy hónappal, vagy a védőoltás második adagjának beadása után egy héttel szokták az arra kíváncsiak megnézetni. A szakemberek között konszenzus van arról, hogy jelenleg az ellenanyagszint-mérés nem használható egyéni szintű védettség felmérésére, mert rengeteg teszt van a piacon, különböző érzékenységgel, különböző értékeket adnak, nincsenek ezek az értékek standardizálva, és hol van még a sejtes immunitás is – magyarázza dr. Fejér Szilárd.

Ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben ne lehetne az antitest-szint alapján meghatározni a megfertőződés rizikóját legalább nagyságrendileg. Mint mondta, ha valaki abban reménykedik, hogy a tavalyi koronavírus-fertőzése után védett a megfertőződéstől, és ezért nem megy el beoltatni magát, az nagy hiba. Ilyen esetekben antitest-szinttől függetlenül javasolt az oltás felvétele.

Azt is fontos tudni, hogy pozitív antitest-eredmény nem ad zöldigazolványt, mivel laboratórium végez antitest-mérést, és standardizálás hiányában ezeket a vizsgálatokat lehet a legkönnyebben hamisítani. Az antitest-eredményeket nem jelentik a laborok egy központosított rendszerben, így az államnak egyáltalán nincs kontrollja felette. Mindezek ellenére mégis van értelme az antitest-mérésnek, hiszen most a negyedik hullámban, az antitest-mérésre jelentkezők jelentős része meg fog fertőződni a következő időszakban – jósolja a szakember. A kutatók ezáltal az antitest-eredményeket így fel tudják használni több adat gyűjtésére, és remélhetőleg meg tudják állapítani azt a határértéket, amely alatt nagy a megfertőződés rizikója, és ami fölött ez a rizikó lényegesen kisebb.

A kutató arra keresi a választ, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy egy megfertőződésnek kitett környezetben passzív védelem nélkül egyáltalán ne fertőződjünk meg. Ezért felhívást intéz a lakossághoz: aki az általa vezetett laboratóriumban méreti az antitest-szintjét, amennyiben megfertőződik a következő 30 napban, közölje velük az eredményt a covid19@provitam.ro címen. Ugyanakkor, másoktól is várnak eredményt, amit természetesen a személyes adatok nélkül dolgoznak fel, kizárólag kutatási célból. Fejér Szilárd közölte: amennyiben sikerül nagy mennyiségű adatot begyűjteni, akár más laborokból is, releváns eredmények születhetnek, és akkor talán hónapok múlva az antitest-mérésnek több értelme is lesz, mint most.