Elkeserítő állapotok

Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében indított kampányt az Egészségügyi Minisztérium, melyhez a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság is csatlakozott. A sérülékeny csoportba tartozók hátrányos helyzetben vannak nemcsak szociális, de egészségügyi szempontból is. Ezt csökkentenék a jövőben.

Az Egészségügyi Minisztérium az egészségügyi világnap alkalmából tájékoztató, oktatási, kommunikációs kampányt indított Együtt egy tisztességesebb és egészségesebb világért! jelmondat alatt, melynek célja, hogy felhívja a döntéshozók és a lakosság figyelmét az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére. A nyolc hónapig tartó kampány során felmérik a sérülékeny lakosság egészségi állapotának meghatározó tényezőit, az egészségi állapotukat az általános lakossághoz viszonyítva, megvizsgálják a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának kérdéskörét, a gyógyszerhasználatot, felmérik a nők és gyermekek egészségi állapotát, valamint kielemzik a sérülékeny lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való jogait és lehetőségeit.

A sérülékeny csoporthoz olyan személyek tartoznak, akiknek az alapvető szükségletek kielégítése is korlátokba ütközik, hiányosak a lakhatási körülményeik, a gyerekek nem járnak iskolába, nem férnek hozzá ivóvízhez, elektromos áramhoz, fűtéshez, ezek a dolgok pedig jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat.

Az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei 28 megyében végeztek kutatást, amelyben a hátrányos helyzetű lakosság igényeit és egészségügyi kockázatait mérték fel. A felmérésbe 1645 hátrányos helyzetű személyt vontak be, az eredmény pedig elkeserítő. A megkérdezettek közül a nők 72 és a férfiak 53,5 százaléka nem dolgozik, és a családok 40 százaléka havi 500 lejnél kevesebb összegből él. 59%-uk jónak és nagyon jónak vallja egészségét, szemben az általános lakosság 70,9%-ával, 31%-uk pedig azt állítja, hogy krónikus betegségben szenved, szemben az általános lakosság 19,5%-ával.

Az oktatással kapcsolatos eredmények még elkeserítőbbek: a férfiak 6,3 százaléka, míg a nők 14 százaléka semmilyen oktatási formában nem részesült. A lakhatási körülmények is szűkösek: 41,8 százalék nem a szabványoknak megfelelő lakásban él, többen barakkokban vagy raktárakban élnek, illetve 20 százalék esetében egy háztartásban több mint hét személy él együtt.

Ami a víz- és áramellátást illeti, 40 százaléknak nincs megfelelő hozzáférése az ivóvízhez, és 82 százaléknak pedig az elektromos áram sincs bekötve a lakásába.