Egy ékszerdobozt kaptak a sepsiszentgyörgyi, sajátos nevelési igényű gyermekek

Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.

Most, hogy minden a helyére került, és az iskola ragyogva várja a diákokat, a munkálatot kezdeményező megyei önkormányzat képviselői, a részfinanszírozást biztosító Központi Fejlesztési Régió igazgatója, és az iskola vezetősége jelenlétében csütörtökön a sajtó munkatársainak is bemutatták az épületkomplexumot. Ugyanis nemcsak a régi épületet újították fel, amelyre még egy emelet is került, hanem egy sportcsarnokkal és új épülettel is bővült a tanintézmény, utóbbiban műhelyek és az ebédlő kapott helyet. Az akadálymentesítést lifttel biztosították mindkét épületben.

Tamás Sándor megyei tanácselnök áttekintette a felújítás sok évre visszanyúló történetét: ennek gondolata már 2017-ben megfogalmazódott a megyei önkormányzat és a speciális iskola vezetőiben, de a finanszírozási szerződést a Központi Fejlesztési Régióval a Covid-járvány közepén, 2020-ban írták alá, annak ellenére, hogy sokan igyekeztek lebeszélni őket.

Az eredeti megállapodás arról szólt, hogy a Regionális Operatív Programból és a megyei költségvetésből egyenlő arányban finanszírozzák a befektetést, de az orosz-ukrán háború gerjesztette áremelések miatt a megyének egyre többet kellett felvállalnia a költségekből. 2022-ben kezdődött a kivitelezés, ami 2024-re fejeződött be, az elmúlt tanévben zajlott az intézmény bebútorozása és felszerelése a különböző eszközökkel. A végelszámolás szerint a megyei tanács a 25 millió lejes összbefektetés 74 százalékát biztosította, az unió 22 százalékban járult hozzá, a román kormány pedig 3,5 százalékban. A munkálatot Török Áron műépítész csapata tervezte, a kivitelezést pedig a Conico és Baumeister építővállalatok végezték el.

„Ez az iskola egy etalon lehet a régióban” – fogalmazott Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Ebben a szellemben nyilatkozott Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója is, bár, mint mondta, némiképp szembementek az unió elveivel, amely a fogyatékkal élők normál iskolákba való integrálását szorgalmazza. Forró Huba iskolaigazgató is úgy értékelte, az tanintézmény felzárkózott az európai színvonalhoz, a 21. század oktatási követelményeihez.

Az iskola pedagógusai örömmel és megkönnyebbülten várják a tanévkezdést. Az elmúlt három év, amit idegenben, az Út és Hídépítő vállalat volt Cigaretta utcai székhelyén töltöttek, azért volt különösen nehéz számukra, mert egy tanterembe két osztály kényszerült. Tekintve, hogy többé-kevésbé súlyos értelmi fogyatékkal élő gyermekekről van szó, még ha kis létszámban is, ez igencsak megterhelő. Az is külön öröm, mondta egy tanárnő, hogy minden osztályban van fénymásoló, ami a tankönyvek hiányában folytatott oktatásban létszükséglet. De okostábla is került az osztályokba, amelyekben teljesen új a bútorzat – öröm lehet bárkinek ilyen iskolába járni.

Az intézményben jelenleg 185 gyermek tanul az első osztálytól a tízedikig: a súlyosan értelmi sérültek tíz osztályt végeznek itt, a kevésbé súlyosan fogyatékosok pedig a normál szakiskolák osztályaiban fejezhetik be tanulmányaikat – az ilyen sikertörténeteknek nagyon örülnek a pedagógusok.

A felújított iskolában 24 osztályterem van, további hat logopédiai kabinet, két terem van fenntartva a gyógytornás foglalkozásoknak, a betegeknek, elsősegélyre szorulóknak pedig egy elkülönítő van kialakítva. Az utcafronton levő új épületben lányoknak varróműhely, továbbá agyagozásra alkalmas, felszerelt műhely és konyha, valamint ebédlő van kialakítva, Kovács Attila aligazgató kalauzolásával be is járhattuk a szebbnél szebb termeket.

Hátul az udvarban új sportpálya, illetve multifunkcionális, egyúttal rendezvényteremként is szolgáló, hangszigetelt sportcsarnok van, és egy másik épület, amelyben a karbantartók különböző modern fém- és famegmunkáló gépek segítségével végezhetik el a szükséges javításokat. Ennek a teremnek elsősorban mégis az a célja, hogy a kerettanterv által előírt sok órányi gyakorlati tevékenységre lehetőséget adjon a diákoknak, akik itt legalább annyit megtanulhatnak, amennyit egy betanított segédmunkástól elvárhatnak.

Egyre több a szellemileg sérült gyermek

A megyében egyre nő a sajátos nevelési igényű (a Down-kóros, autista vagy Asperger-szindrómás) illetve halmozottan fogyatékos gyermekek száma, mondják az iskola pedagógusai. A megyében jelenleg összesen 350-en vannak, akik speciális oktatásra szorulnak, számukra ilyen osztályok, csoportok működnek Kézdivásárhelyen, Baróton, illetve hamarosan a Bodzavidéken.

Az, hogy egyre több az autisztikus tünetet mutató ember van, ez összefüggésben lehet a Covid-járvánnyal is, meg a felgyorsult világgal, azzal, hogy már a szülők a telefon foglyai, és adott esetben emiatt már a kötődés sem alakul ki úgy a gyermekkel. De mert egyre inkább jellemző, hogy a szülők a telefont dadaszerepben is használják, a gyermekek szókincse is szegényes marad, mozgásukban is lemaradnak, ami visszahat az agyműködésükre is – véli Rácz-Berecz Tímea, az iskola szociális munkása.

„A korai fejlesztés – amennyiben a szülő nem él tagadásban, és elfogadja, hogy a gyermek segítségre szorul – segíthet abban, hogy a gyermek behozza a lemaradását és a normál oktatásba integrálható legyen, Nem kell tehát a szülőknek ódzkodniuk a speciális iskolától, abban a tévhitben, hogy ott a szociálisan hátrányos helyzetűek vannak többségben, mert ez nem igaz” – mondta Rácz-Berecz Tímea.

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa