Felhívás!

Drága néphülyítés

Drága néphülyítés Kovászna megye

Teljesen egyértelmű, hogy az alkotmánybíróság nem hozhatott más döntést, minthogy elutasítja mind az ellenzéknek, mind pedig a kormánypártoknak az amnesztia és közkegyelem megtiltására vonatkozó alkotmánymódosító tervezetét, mondta el Puskás Bálint. A volt alkotmánybíró szerint az államfő által május 26-ára kiírt népszavazás a „sok pénzbe kerülő néphülyítés” kategóriájába eső akció volt.

Az amnesztiát és a közkegyelmet nem lehet az alkotmányban megtiltani, az alkotmány nem erre van. Ez nem jelenti azt, hogy a parlament, ha úgy látja jónak, bizonyos területeken nem korlátozhatja az amnesztiát és közkegyelmet – ezt akármikor megteheti, ehhez nem kell sem népszavazás, sem alkotmánymódosítás.

– A népszavazást követően mind az ellenzék, mind a kormánypártok sebtében kidolgoztak egy alkotmánymódosító tervezetet, amelyekből ebben a formában semmi sem lehet. Egyrészt, mert az alkotmánybíróság egyöntetű szavazattal megállapította, hogy az alkotmányban nincs ilyesminek helye. Másrészt, mert – amint azt a jelentéstevő Varga Attila alkotmánybíró részletesen kifejti – mindkét módosító tervezet ócska fércmunka, amit térden hirtelen összedobtak. Bár igyekeznek megfelelni a népszavazás eredményének, egyik tervezet készítői sem pocsékolták az időt arra, hogy a módosító előírásokat összehangolják az alaptörvény többi cikkelyével – állapította meg Puskás Bálint.

Az alkotmányjogász hozzátette: jóllehet a népszavazás eredményeként kidolgozott törvénymódosító indítványok alkotmányellenesek, magát a népszavazást nem lehet alkotmányellenesnek tekinteni. Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy az államfő kizárólagos joga, hogy a néphez forduljon, hogy „egyes országos érdekű problémák tekintetében népszavazáson fejezze ki akaratát”. Az pedig, hogy mi tekintendő „országos érdekű” problémának, az alaptörvény az államelnök bölcsességére bízza.

– Ilyenformán az elnök kezdeményezése nem tekinthető alkotmányellenesnek, csak mélységesen erkölcstelennek, hisz néphülyítés címen kidobtunk úgy negyvenmillió eurót az ablakon – állapította meg Puskás.

Az alkotmányra amúgy ráférne egy frissítés, mert az „meghaladott, homályos és értelmezhető”. Puskás a Románia elnöke fejezetből ragadott ki két példát.

– „Románia elnöke képviseli az államot”. Hol? Akkor, ha én beperelem a pénzügyminisztériumot, mert rosszul számították ki az adómat, akkor a törvényszékre az elnök jön, hogy képviselje az államot?

„Románia elnöke részt vehet a kormánynak azokon az ülésein, amelyeken országos jelentőségű problémákat vitatnak meg”. Miért, egy kormányülésen általában miről szoktak beszélni? Akármikor mehet? Ő megy, vagy kell hogy hívják? – sorolta Puskás Bálint, aki szerint ez az alkotmány nagy előrelépés volt a kilencvenes évek elején, de mára meghaladott.

Meglátása szerint az a gond, hogy a jelenlegi politikai osztály, a jelenlegi közhangulatban aligha képes egy „rendes szöveget” megfogalmazni, ami pedig a kisebbségi jogokat illeti „garantáltan visszalépés történne”.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. július 22., 21:45
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Mikor römöd ezek javasolták az urat, képviselje és nyerje meg a szervezet kereszténydemokrata cellájának képviseletét, hát csak makogtam a a meglepetéstől. Ma sem lehet ennél több, még alább eset az állam, szóval az elnök van tévúton, s a zok a komcsik akik egymás gazemberségeit meg kívánják bocsátani ??? helyesen gondolkodnak, vagy az úr elmulasztott egy pár jogértelmező magyarázatot ???