Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A hit hajléka, Nagyajta ékessége: új fényében pompázik az unitárius vártemplom

A hit hajléka, Nagyajta ékessége: új fényében pompázik az unitárius vártemplom Kovászna megye

Válságos időben menedék, betegségben kórház, magányban találkozóhely a nagyajtai Varjúvár-dombon tornyosuló templom. Várfal és három bástya oltalmazza a templomot, amely az évszázadok során a nagyajtai római katolikus, később unitárius gyülekezet megbecsült ékessége volt. Hétszáz év alatt átalakították, bővítették, toldozták-foldozták is azt. Az épületegyüttes teljes körű felújítását 2022-ben fejezték be, azóta csodájára járnak hívők és turisták, Fekete Levente unitárius lelkész legnagyobb örömére, aki körbevezetett a szakrális műemlékegyüttesen.

Hirdetés
Hirdetés

Mint kultikus hely, egy sokszögzáródású, kis szentélyű templomként épült, később a reformációval együtt alakult. 1400 körül a korai szentélyt lebontották, helyette egy gótikus, kőbordás mennyezetű megfelelő szentélyrészt építettek a már meglévő hajóhoz, sekrestyekamrával együtt, amelynek ajtaja ma is megcsodálható. A 15. és 16. század fordulóján torony épült hozzá, valamint kerítőfal, melyet később 8 méter magas, bástyákkal ellátott várfalak váltottak fel.

Varjúvár kincse azonban nehéz időkre tekint vissza: az évszázadok során meggyengült a földrengések, Nagyajta vidékét érintő harcok következtében, s bár a közösség kitartóan építette újjá, javítgatta az épületegyüttest, a keletkezett károkat egyre nehezebben tudták helyreállítani. A kétezres évek környékén orvosolták a legégetőbb gondokat, feljavították  az omladozó bástyákat, a teljes körű restaurálásra azonban 2019-ig kellett várnia a presbitériumnak. Azóta egyházi és kulturális események, várfesztivál színtere, turistalátványosság és gazdag történelmet felölelő műemlék egyben. Titkaiba az 1995 májusa óta Nagyajtán szolgáló Fekete Levente lelkész avatott be.

Hétszáz évvel korábban

A nagyajtai Varjúvár-dombján álló, új olasz, reneszánsz erődítmény a falu középső tájékán található, több évszázados történettel várja a látogatókat. „A vártemplom a legrégebbi szakrális központja a falunak, 1617 óta unitárius. Természetesen az építmény jóval régebbi múltra tekint vissza, hiszen az 1350-es években épült római katolikus templomként” – idézte fel Fekete Levente. A napjainkban látható, hat méterrel hosszabb és nyolc méterrel magasabb szentélyrésszel 1400 körül egészült ki a templom.

Várfallal, bástyákkal körbevett erődítmény áll a Varjúvár-dombon. Fotó: Tuchiluș Alex

A templomhajót a járószinttől Szent László-freskókkal, bibliai jeleneteket és példázatokat megörökítő falfestményekkel gazdagították a 14. században, ezek azonban sérültek az évszázadok folyamán. 1512-ben alakult ki az igény, hogy az akkor még sík mennyezettel rendelkező hajót gótikus mennyezettel váltsák fel, ezért a meglévő freskókba bevéstek, az északi és déli falakba orsós gyámköveket helyeztek be. Innen indították az égetett agyag, kettősen hornyolt, csillagboltozatú bordaíveket.

1802-ben egy földrengés következtében a templom nyugati oromfalához hozzáépített torony rázuhant a hajóra, és bezúzta a mennyezetet. A lelkész szerint a mai dongaboltozatot a régihez hasonló vonalrendszerrel alakították ki, amely idézi a hajdani, égetett agyag bordaívek szépségét. Fontosabb javításokat 1993-ban, valamint a kétezres évek elején végeztek, utóbbi alkalmával a  kapubástyát állították helyre. Az építészeti sokszínűséget azonban kézművesek, szobrászok aprólékos munkája tetézte, a templomba belépve a régmúltat idéző látványkép tárul a látogató szeme elé, a teljes körű restaurálásnak köszönhetően tökéletesített formában.

Várfallal, bástyákkal körbevett erődítmény áll a Varjúvár-dombon. Fotó: Tuchiluș Alex

Pályázattal mentett örökség

Előbb 2009-ben próbálkoztak anyagi támogatást nyerni a templomot, várfalat, bástyákat érintő teljeskörű felújításra, a pályázatot Gyulafehérváron nyújtottak be elbírálásra, a dokumentációt nem kevés pénzért állították össze. A válasz azonban rövid és elkeserítő volt: ugyan minden feltételnek megfeleltek, de nem volt megfelelő anyagi keret a támogatásra.

A presbitérium 2 015-ig várt az újabb pályázattal. A Linea Kft. részéről újból felvették a kapcsolatot Benczédi Sándor, Bodor Csaba, Fekete Márta és Ferenczi Sámuel tervező mérnökökkel.  Segítségükkel ekkor újból nekiálltak a pályázat dokumentációját összeállítani. „2016-ban másodjára is benyújtottuk. Az emberek nagyon kételkedtek, de abban bíztunk, hogy a Jóisten mellénk áll. Ekkor megkaptuk a pozitív elbírálást, másfél millió eurós támogatással együtt” – részletezte Fekete Levente. A pályázati leadási határidő többszöri meghosszabbítása után Barabás András ifjú egyházközségi gondnok vitte „lóhalálában” Gyulafehérvárra a pályázatot.

Fekete Levente közel harminc éve lelkész az unitárius vártemplomban. Fotó: Tuchiluș Alex

Ez az összeg azonban nem volt elég a teljeskörű restauráláshoz, ezenfelül a pályázattal járó 2 százalékos önrész is kifogott a presbitériumon. Ekkor Nagyajta polgármestere, Bihari Edőmér segítette az ügyet, aki az anyaországi Pánczél Károly képviselővel teremtette elő a szükséges összeget. A folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszott a pályázatért felelős Regio Consult Kft. országos igazgatója, Ilyés Szabolcs –  aki a Bethlen Gábor Alapból további 98 millió forintot nyert a – és a cég sepsiszentgyörgyi kirendeltségének szakembere, Kocsis Katalin.

Nyertek ugyan, de a munkálatok kezdetére az országban is felütötte a fejét a koronavírus, ugyanakkor számolniuk kellett azzal is, hogy A kategóriás műemlék épületegyüttesként hibát nem tűrő, óriási volumenű munkálatnak kell elébe nézni. Természetesen a kivitelezés sem volt zökkenőmentes: ha a pénz és a kivitelező meg is volt, az óra ketyegett, az engedélyek megszerzése hónapokat vett fel. „Kilenc hónap telt el úgy, hogy különböző engedélyeket vártunk, és a munka még jóformán el se kezdődött” – fogalmazott a lelkész, aki szerint állandóan újra kellett tervezni a kivitelezést anyagi és mennyiségi szempontból is. Ekkor Fekete Mihály mérnök, a kivitelező cég, a Baumeister Kft. vezetőjének jóhiszeműsége mentette meg a vártemplomot, aki nem hagyta cserben a projektet a nehézségek ellenére sem.

A Szent László-legendát megörökítő freskók. Fotó: Tuchiluș Alex

Egyedülálló freskókat tártak fel

Fekete Levente elmondása szerint a 14. században, a frissen vakolt falakra kerültek fel a falfestmények, az olasz eredetű al fresco (freskó, falat burkoló nyirkos vakolatra való festés) technikát követve, amelynek köszönhetően ma is látni részleteket a vártemplomot díszítő, Szent László-legendát megörökítő képsorokból. A freskó az északi falon található, hajdanában összefüggő falkép volt egészen a toronytól a diadalívig, míg a gótikus mennyezet építésekor meg nem rongálódott. Bár az átépítések, bővítések és földrengések többszöri kárt okoztak benne, és a falfestményt az 1800-as évek végén teljesen elfedték, 2019-ben újra sikerült feltárni.

„A még ki nem száradt falra fölvitt vakolatra került rá a falkép, együtt száradt a vakolattal, így egy vékony, de páncélszerű réteg képződött a felületére. Ez jobban bírta az idők viharait” – magyarázta a lelkész, hozzátéve, hogy mindezt Szakács Tamástól tanulta, aki feltárta és helyreállította a harcjeleneteket megörökítő freskó részleteit. A néhány évvel ezelőtti restauráláskor találtak falfestményt ugyanakkor a déli részen is, ebből azonban csak keveset tudtak megmenteni. A templom külső falain látható freskók sajnos csak töredékeiben maradtak meg.

Hálós boltozat, háromszáz éves szószék és virágmotívumos kazetták díszítik. Fotó: Tuchiluș Alex

A részletekben rejlik az igazi érték

A templom egyedülálló, reneszánsz kőszószéke magyar kőfaragómester munkája, 1710-ből származik. Történetébe a lelkész avatott be: a magát „J.Kőfa” mesterjeggyel igazoló művész előzőleg a brassói Fekete templom felújításánál dolgozott, ám Dónáth György miklósvárszéki alkirálybírónak köszönhetően a nagyajtai vártemplomban való munkát is elvállalta. „A szószék, a szószékkoronával együtt az országban a kilencedik régiségét tekintve, nagyon büszkék vagyunk rá” – fogalmazott a lelkész.

Az emelvény kehely alakú, bábos feljáróval ellátott, a címerpajzsára olasz babérkoszorúban a fiait begyéből etető pelikán látható. A szószékkorona is 1710-ből származik, brassói asztalos-céhes munka, ugyanazzal a pelikán fafaragvánnyal. Fekete Levente kiemelte, hogy bár ez a festék alatt pihen mostanra, írott szöveg is található rajta, évszámmal együtt.

A vakolakeretbe foglalt dicsőítő szöveget 1832-ben fedezték fel. Fotó: Tuchiluș Alex

A templom déli falán egy vakolatkeretbe foglalt dicsőítő szöveg olvasható, amit mint kiderült, 1832-ben fedeztek fel, de a szöveg a 18. század első harmadában került oda. Ami az orgonát illeti, Rieger Ottó orgonaépítő mester készítette el 1912-ben. Pnemuatikus, neogótikus homlokzatú, koncertképes hangszer. A virágmotívumokkal díszített karzatmellvédek kazettáit Sütő Béla vargyasi népművész  1966-69 között festette meg. Ezeket Sütő István dédunoka a Magyar Unitárius Egyház, valamint a székelyek címerével egészítette ki. A lelkész elárulta, hogy Béla bácsi és felesége, Gizella néni kontyos székekkel is megajándékozta a templomot, ezek mai napig is fontos elemei a nagyajtai vártemplomban köttetett házassági ceremóniáknak.

Biztonságot nyújtó várfal, új rendeltetésű bástyák

A 15. század környékén kerítették körbe a templomot ovális alaprajzú várfallal, ezt később, a 17-században téglalap alakú, 8 méter magas, bástyás építmény váltotta fel. A harcokat megidéző lőréseket mai napig megtalálni a fal mentén, a bástyák azonban új szerepet kaptak, a két évvel ezelőtti felújítás óta tematikus kiállítótereket rendeztek be itt a Manier Art Kft. szakemberei.  Fekete Levente körbevezetett az ősök bástyájának történelmi részlegén, itt olvasható a templomerőd, felekezetek múltja. Az alatta levő emeleten ugyanakkor Bihari József, nagyajtai születésű színművész életművét is végig lehet követni a televízió képernyőjén.

Várfallal, bástyákkal körbevett erődítmény áll a Varjúvár-dombon. Fotó: Tuchiluș Alex

„A kapubástya is tartogat látnivalót. Középkori, nagyajtai dokumentumokat láthatunk 1463-tól, de megtekinthetjük az 1602-es, valamint az 1614-es katonai lustra (összeírás) névsorát is, és Nagyajtai Kovács István MTA-tag önéletírásának animációs megjelenítését is megcsodálhatjuk. A felső emeleten  több mint 25 nagyajtai hírességet is összeírtunk, akiknek munkásságával kultúránk gazdagodott” – magyarázta a lelkész. A látogatók ezenfelül megtekinthetik a dél-keleti bástyában az állandó néprajzi kiállítást, valamint megismerkedhetnek Kriza János, nagyajtai származású unitárius püspök életével is. A kiállítótereket korszerű táblagépekkel, televízióval szerelték fel, ízlésesen beépítve azokat a bástya természetes környezetébe. Ezek segítségével hallgatható meg Költő Ágnes balladája, valamint a Nagyajta-legenda, amelyet maga Fekete Levente lelkész írt meg és ő is meséli el a képernyőn.

Ugyanakkor egyházi, ifjúsági és kulturális eseményeknek is otthont ad a vártemplom udvara, ahol a restaurálás során színpadot és padokat is építettek. Itt szervezik többek között kora ősszel a Várfesztivált is, amely során előadásoknak, táncosoknak, színészeknek biztosít terek a színpad.

Hálával Isten és a közösség felé

Fekete Levente mai napig is köszönetet mond a segítségért, amivel sikerült felújítani Nagyajtát védelmező vártemplomot. Hálát ad minden szakemberért, akik végigkövették a folyamatot, és mindazokért, akik imádkoztak a sikerért. Jelenleg több mint négyszáz személyt számlál az unitárius gyülekezet, amelynek tagjai igyekeztek végig segíteni adománnyal, munkával a templomerőd javításában, megőrzésében. A lelkész állandó támogatóként emlegette feleségét, Fekete Juditot, aki nemcsak lekönyvelte a hatalmas összegeket, de három gyermekükkel együtt a nehézségekben, feszült pillanatokban lankadatlan lelki támasz is volt. „Nem volt könnyű, de jó vége lett a történetnek, hála legyen a Jóistennek és a jó embereknek.”

Fotó és videó: Tuchiluș Alex

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük