A beporzó rovarok veszte

Idén a napraforgómag esetében nem ad ki ideiglenes engedélyt a csávázáshoz való neonikotinoidok használatára a Mezőgazdasági Minisztérium, de a kukorica és cukorrépa esetében igen.

Deák Mihályt, a Kovászna Megyei Méhészegyesület elnökét arról kérdeztük, van-e látszata annak, hogy már tavaly sem adtak engedélyt (csak kivételképpen) az Unióban egyébként rég betiltott növényvédő szerek használatára, melyek a beporzó rovarokra nagyon károsnak bizonyultak.

Azonosítatlan eredetű méhpusztulások tavaly is voltak, tudtuk meg az egyesületi elnöktől. Több példa is van rá, hogy valamiért a méhek (még a kijárási periódusban) elmaradoznak, kiürül a kaptár vagy drasztikusan lecsökken lakóinak száma, annak ellenére, hogy a téli tartalékaik rendben vannak. A telelés kimenetele is kétséges még, tavasszal fog meglátszani a teljes kép. Nem egyértelmű ugyan, hogy a neonikotinoidok okolhatók ezért, de valószínűsíthető, a méreg egyébként ugyanúgy belekerülhet a méhek szervezetébe a kukorica virágjáról is. Ugyanis ha nem találnak más begyűjtendőt, akkor a méhek ráfanyalodnak a kukorica virágporára is.
Bár elméletileg a gazdáknak le kellene jelenteni a méhpusztulásos eseteket a megyei állategészségügyi igazgatóságnak, gyakorlatilag nem mindig teszik meg, mondta Deák, ezért hiányos a helyzetkép. Kártérítésre a méhészek csak akkor tarthatnak igényt, ha atkafertőzés miatt keletkezik káruk.

Valóban nem sok méhész visz mintát az Állategészségügyi Igazgatósághoz, ha tömeges pusztulást tapasztal – erősítette meg Sikó-Barabási Sándor intézményvezető. Ennek az is az oka, hogy Szentgyörgyön csak parazitológiai vizsgálatot tudnak végezni, mérgezést csak a bukaresti laborban tudnak kimutatni. Azonban oly sok méregfajtára lehetne elvégezni az elemzést, hogy azok számát valamiképpen be kell határolni. A toxikológiai elemzésekhez használatos reagensek drágák, mint ahogy magát a vizsgálatot is jól meg kell fizetni annak, aki ezt külön kérésre megcsináltatja.