Húsvéti szánozás Orbaiszéken

Húsvéti szánozás Orbaiszéken

Vízbevető hétfőn a Zabola községhez tartozó Székelytamásfalván és Szörcsén az esős idő ellenére ismét felelevenítették a húsvéti szánozás hagyományát, azt a pogány gyökerekkel rendelkező és keresztyén elemekkel bővült szokást, amely csak ezen a két településen létezik Orbaiszéken.

 

A múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben szüntették be, és a rendszerváltás után éledt újra a két faluban. A szánozás abból áll, hogy a fiatalok (akik a lovak megfelelői) egy fenyőágakkal díszített erdőlőszánt húznak, amelyen a cigánynak nevezett fiú ül. Így járják a falu utcáit, élükön a bekérővel és a zenészekkel, hátuk mögött a hajtóval, aki ostorral csattogtat. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek, és rigmusokkal, húsvéti jókívánságokkal köszöntik a ház népét, majd kölnivel, vízzel locsolják őket.

 

 

 

 

 

 

A porta lakói viszonzásképpen süteménnyel, üdítővel, pálinkával kínálják a szánozókat, sőt útravalót is adnak a csapat részére, amit a cigány vesz el. A gazda kérésére elénekelik kedvenc nótáját, illetve alkalmanként táncra is perdülnek. Bár a két település húsvéti szánozása hasonló, akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt.

 

 

 

 

 

 

Megcsappant a tárt kapuk száma

 

Székelytamásfalván Szakács Loránd, Kopacz Tas, Kozma Ervin, Nagy László, Vaszi Zoltán, Nyáguly József, Péter Szabolcs, Csősz Alpár, Bende Balázs, Gyönös Levente, Tusa Lehel, Gáspár Árpád, Deák Zsombor, Gyönös Róbert, Ferencz Róbert, Kopacz Norbert, Kádár Kristóf és Gyönös Dénes elevenítették fel a húsvéti szánozás hagyományát Ambrus Attila falufelelős kezdeményezésére.

– A tamásfalvi húsvéti szánozást Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője élesztette újra a rendszerváltás után, én pedig a ’90-es évek elejétől vettem át tőle ezt a stafétát – részletezte a falufelelős. – Most az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek, ennek ellenére idén is összeállt a csapat, azonban megjegyezném, a nyitott kapuk száma negyedére apadt ahhoz képest, hogy hányan fogadtak minket a ’90-es évek elején.

A székelytamásfalvi, 58 éves Kopacz Attila és a 60 esztendős Kopacz Piroska évek óta tárt kapukkal, finomságokkal várja a szánosokat. Ez idén sem volt másként, hiszen, amint azt lapunknak elmondták, számukra a hagyomány éltetése nagyon fontos, ezért úgy vélik, nem szerencsés a fiatalok kedvét szegni a zárt kapukkal.

– Annak idején ez a rendezvény sokkal több embert megmozgatott. Emlékszem, a rendszerváltás utáni időkben azok, akik nem szánoztunk, végigkísértük a szánt. Voltunk vagy ötvenen is, ott mentünk a szánozók mellett, velük együtt énekeltünk, de ma már sajnos, ilyen nincs – mondta Kopacz Attila.

– Régen a szánosok fogadása nagyobb ünnep volt nekem, mint húsvét első napja – jegyezte meg Kopacz Piroska.

 

 

 

 

 

 

 

A fiatalok tartják életben a hagyományt

 

Szörcsén Demeter Delinke, Molnár Barna, Király Klaudia, Benedek Ildikó, Paizs Norbert, Molnár Barbara, Benedek Balázs, Kovács Imola, Kökösi Botond, Hodor Kriszta, Kovács Attila, Pál Mónika, Pál József, Demeter László, Pakó Anetta, Pakó Sándor, Harai Arnold, Szász Lehel és Vida Árpád éltették idén a szánozás szokását Benedek József falufelelős vezetésével.

– A fiatalok felkértek, hogy segítsek nekik az idei szervezésben, így örömmel melléjük álltam, mert úgy vélem, a felnőttek segítsége mindig jól jön, mi pedig nem hagyhatjuk, hogy akár egy évre is kimaradjon a rendezvény, mert akkor egykettőre meg is szűnhet – mondta Benedek József.

A falufelelős megjegyezte, bár idén összeállt a csapat, azért elgondolkodtató a tény, hogy évről évre egyre kevesebben vesznek részt a szánozáson, mivel sok fiatal külföldön dolgozik. De úgy tartja, öröm az ürömben, hogy még vannak lelkes fiatalok, akik húzzák a szánt.

A szörcsei szánosok hajtója, a 17 éves Vida Zsombor kérdésünkre elmondta, második éve vesz részt a szánozáson, tavaly is ostorozott, idén is azt tette. Kissé elfárad a keze a csattogtatástól, főleg, hogy délután is járják a falut, azonban ez nem szegi kedvét, mert akárcsak a többi résztvevő, úgy tartja, a hagyományt éltetni kell, és ez a fiatalok dolga.

 

Hozzászólások