Mire jó az ársapka?

Hatalmas inflációs nyomás nehezedik a gazdaságokra, ezért merül fel mentőövként az alapélelmiszerek árának befagyasztása, amit nálunk a kormányzó Szociáldemokrata Párt szorgalmaz leginkább, ám a szintén kormányzó Nemzeti Liberális Párt nem támogatja.

Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa elmondta: rövid távon az alacsony jövedelműek hálásak lennének egy ilyen intézkedésért, ám az hosszú távon nem hatékony megoldás. A szakértő szerint több fiskális és monetáris lehetőség van az infláció és ezzel az élelmiszerárak mérséklésére, ám ezek nem vezetnek gyors eredményhez. Például az alapkamat-emelés az egyik ilyen eszköz, amit a jegybank meg is tesz folyamatosan. Lehetne csökkenteni az élelmiszerek áfáját is, ám ez az út Romániában nem járható, mert jelenleg is alacsony az élelmiszerek áfája. Ezért tekint a hazai politikusok egy része is „utolsó mentsvárként” az élelmiszer-„ársapkára”, azaz az árak befagyasztására, annál is inkább, hogy Európa több országában van már erre példa.

A közgazdász úgy véli, egy ilyen intézkedés a helyi kisboltokat sújtaná, hiszen az áruházláncok nemzetközi nagyvállalatokhoz tartoznak, melyeknek erősebb az alkupozíciójuk a beszállítókkal, és könnyebben szétszórják az alapélelmiszerek árstopja miatti veszteséget más termékeiken. Az ársapkával csak eltolnák az inflációs hatást, és bajba sodornák a termelőket és a kisboltokat. „Ha ez a módszer valóban működne, egyik napról a másikra fel lehetne számolni a szegénységet a világban, hiszen a kormányzatok megállapíthatnának olyan élelmiszerárakat, melyeket mindenki meg tud fizetni”, hívta fel a figyelmet a közgazdász.