Más szabja meg a termény árát

Más szabja meg a termény árát Gazdaság

Székelyföldön több pityókát termelünk, mint amennyit a lakosság el tud fogyasztani, de a gazdák szervezetlensége miatt nem tudunk megfelelően gazdálkodni a „székely valutával”. Potom áron adjuk el terményünket, ezért veszteségesen termelünk, állapították meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdaság témájú szekcióülésén.

A mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba rámutatott, a háromszéki pityókatermesztők életét megkeseríti, hogy nem kiszámíthatóak a termelési és értékesítési körülmények, nagyok az áringadozások – egyik évről a másikra akár háromszorosára emelkedik vagy csökken a krumpli ára –, ezért nem tudnak előre tervezni. Tavaly például 35 banit kóstált egy kiló burgonya, idén már az 1–1,2 lejt is megadják érte.
Az igazgató magyarázata szerint a probléma az árképzés módszerével van, ugyanis a sok kis- és közepes gazda már a föld széléről, olcsón adja el terményét a kereskedőknek, és ezt anélkül teszik, hogy kiszámolnák az önköltségi árat, vagy­is azt az összeget, amit az ültetésbe, megművelésbe és szedésbe fektettek. E nélkül ugyanis nincs honnan tudniuk, hogy milyen árat kellene szabjanak nyereség elérése céljából.
Ez az árképzési módszer a nagygazdákat is hátrányosan érinti, mutatott rá Bartha János, a Solfarm tulajdonosa, aki szerint ha a kicsiknek megéri például 50 baniért eladni a pityókájukat, a nagygazdáknak ez veszteséges, hiszen költséges technológiákat és eljárásokat alkalmaznak. „A pityóka a gazdag ember kultúrája, és a szegény ember eledele”, mondta Bartha, hozzátéve: a krumpli szakszerű megtermeléséhez hektáronként 15–30 ezer lejes befektetés szükséges.
Úgy véli, a kis- és közepes termelők számára az lenne a megoldás, ha termelői és értékesítői szövetségekbe tömörülnének, közösen jó minőségű étkezési burgonyát termesztenének, amit versenyképes áron tudnának eladni a boltoknak. „Amíg ez nem történik meg, addig évente megismétlődik, hogy szeptemberben a kisgazda a föld széléről eladja a pityókáját”, szögezte le Bartha János.
A közgazdász vándorgyűlésen felszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy a kisgazdákat csak kényszerhelyzet bírhatja összefogásra, mint ahogyan az a tejtermelők esetében történt. Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint a térségben többnyire külső behatásra alakultak termelői és értékesítői szövetkezetek, amelyek viszont a tagok nem megfelelő hozzáállása miatt nem működnek. Gond, hogy amikor 1 lej a burgonya kilója, mindenki önállóan próbálja értékesíteni, de amikor 30 banira csökken az ára, a szövetkezettől várják, hogy jobb áron adja el, mondta Tánczos.
Kovászna, Hargita és Maros megyében tavaly 2,6 millió tonna krumpli termett, és a székely megyék összfogyasztása 1,6 millió tonnát tett ki, így a többlettermés nem indokolná, hogy külföldről kelljen burgonyát importálni, inkább exportálnunk kellene. Háromszék 83.000 hektár szántóterületéből évente 10–12 ezer hektáron termesztenek pityókát. 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a technológiai fejlesztéseknek és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően növekszik az átlagtermés.
Megyénkben a legtöbb gazda 10 hektár alatti területen tevékenykedik, és hektáronként átlagban csak 14,8 tonnányi pityókát termeszt. A tíz és ötven hektár közti területen gazdálkodóknak már jobb a termelékenysége, hektáronként átlag 20,1 tonna krumplit gyűjtenek be. Ötven hektár fö­lött 51 háromszéki magánszemély és 83 cég gazdálkodik, hektáronként átlag 32,2 tonna pityókát képesek termelni, mondta Könczei Csaba. Hangsúlyozta, a krumplitermés 67 százaléka nincs lefödve tárolási kapacitással, vagyis a kis- és közepes gazdák rögtön a szedés után olcsón el is adják terményüket. Ha viszont közösen termesztenének jó minőségű étkezési burgonyát, amit elraktároznának, mosnának, válogatnának és csomagolnának, akkor jövedelmező áron tudnák értékesíteni. <<

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. október 10., 10:22
    ÉRTÉKELÉS: 10

    Egy terméknek végső sorban a piac szabja meg az árát ,nem pedig a kis-és közepes gazda a föld szélén!És mi az ,hogy a nagygazdáknak az veszteséges ami a kis-és közepeseknek jó? Mindig azt hallottuk,hogy a nagy területek művelése a helyes mert….nem folytatom mert unalmas lenne.És hogy még vesztességes is!Miért nem hagyják abba a termelést ha vesztességes.Mert hazugság! A pityókabárók azt se tudják mennyi vagyonuk van,kit néznek hülyének?Jó ízű ,bőtermő fajtákat kell termeszteni,jó vetőmagokra nem kell sajnálni a pénzt ,mert az ára megtérül.Vannak gazdák akik már 10-15 éve ültetik vissza majdnem ugyanarra a helyre a pityókájukat,nem frissítik a vetőgumót ,jó ez így es jelszóval!És egy kisebb többletköltséggel próbálkozni a biotermékkel,mert lenne rá kereslet még a multiknál is ,ahogy a K -ban láttam van egy biotermék sarok ,de a legtöbb árú külföldi.És amikor 30-40 bani volt kilója nem volt vesztességes?Akkor minden pityókabáró tönkre ment volna,mégis tavasszal még többet ültettek.Most ,hogy 1 lejt kap a termelő -természetesen a jó minőségűért nagy tételben és 1,50-2 lejt a ház előtt vagy a piacon az miért nem jó?A környező országokban az ára kb30-40 eurócent ,ami megfelel a romániai áraknak.Majd ha jön az egyiptomi pityóka féláron,akkor majd kétszer annyit lehet jajgatni nagygazda báró urak!

  • User
    Dátum: 2018. október 10., 11:26
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Ez az ár is még kicsi?Akkor meg kell várni az import pityókát ,az majd felhajtja az árakat!Meg kell próbálni máshol eladni többért,például Norvégiában ,mondjuk 2 eurós árfolyamon norvég koronáért…Azért a vásárlóerőt is figyelembe kéne venni Erdey úr.Sajnos nem a gazda szabja meg az árakat,hanem a piac és végső sorban a multik….ez már nem a piacgazdaság elvein működik,hanem a multik hatalmi elvén.

  • User
    Dátum: 2018. október 10., 13:04
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Valami itt nem stimmel, uraim! A három székely megye összlakossága 1125199 ember. Romániában az átlag pityókafogyasztás pedig 98 kg évente. Ha a székely kétennyit eszik is meg, az még akkor is csak 225000 tonna. Valaki mondja meg már nekem, hogy ki ette meg azt az 1375000 tonnányi különbséget?

  • User
    Dátum: 2018. október 10., 15:08
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Szent Habakuk! Ez a fotó eszembe juttatta hogy már 4-dik osztálytól vittek az iskolából pityókaszedésre minden évben… csodás élményekben volt részem..

  • User
    Dátum: 2018. október 10., 21:25
    ÉRTÉKELÉS: 6

    A kisgazdák terményének zömét a cigányok vásárolják fel, tehát ők szabják meg az árat.1 lejt nem adnak csak 70 banit vagy annál is kevesebbet plusz leszámítva amit elcsalnak a mérleggel.Az átlagtermés növekedése a sok műtrágyának köszönhető … és a sok íztelen, könnyen romló krumpli is.Ezért kell a gazda eladja 50 baniért a föld végén.Én nem vegyszerezek csak a minimálisat ami nélkül már tényleg nem lenne termés, nem műtrágyázok, még augusztusban is van ép krumplim, most sem találtam beteget de igaz cigánynak sem adok el már évek óta.