Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Gazdatalálkozó Nagyborosnyón

Gazdatalálkozó Nagyborosnyón Gazdaság

Arra van esély, hogy az utóbbi száz évben először, ne csak túlélni, hanem élni is lehessen a mezőgazdaságból – hangzott el pénteken Nagyborosnyón. A mintegy kétszáz orbaiszéki gazdának Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója mutatta be a magyar kormány székelyföldi programját, majd a sepsiszentgyörgyi ipari parkban megnyitotta az intézmény helyi képviseletét.

Az egybegyűlteket Ilie Nicolae helyi polgármester után Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartó Egyesület elnöke köszöntötte, aki szerint a tej ára 1,7–2 lej kellene legyen ahhoz, hogy „érdemes legyen dolgozni”. Úgy fogalmazott: ha nem lenne állami támogatás, sokan eladták volna az állatokat. Meg kell becsülni a pásztorokat is, mondta, s itt nem csak a pénzről van szó, hanem az állam kellene intézkedjék a medvékkel kapcsolatban, mert az emberek félnek. Az elnök összefogásra szólított fel.

– Egyik a másra kell vigyázzunk, mert ha nem vigyázunk, akkor nem vagyunk sehol. Nem szabad megijednünk, felemelt fejjel, kivetett mellel kell nekimenni a dolgoknak, de összefogás nélkül nincs eredmény – fogalmazott Ötvös, aki hozzátette: „örvendjünk, hogy ilyen vezetőink vannak”, akik kiállnak a köz érdekében.

Lehessen megválasztani az állatorvost

Kissé meglepő javaslatot vetett fel Nicolae Radocea. Kovászna megye alprefektusa azt indítványozta, hogy a gazdáknak lehetőséget kellene adni, hogy akár a háziorvosok esetében, válasszanak maguknak állatorvost. Az alprefektus szerint ugyanis „lehet, hogy nem véletlen”, hogy az afrikai sertéspestis éppen Sepsikőröspatakon jelent meg, ahol rossz a viszony az állatorvos és a közösség között.

Tamás Sándor köszönetet mondott, azoknak az embereknek, akik „korábban kelnek, mint mi”, hogy „a mezőgazdaság biciklijét hajtsák”. Külön köszönetet mondott a 82 éves Ötvös Mózesnek, és azt mondta: az erdőben nem fél, de „kevés olyan erélyes emberrel találkozott”, mint a szarvasmarhatartók elnöke.

Tamás kiemelte: „ha van elég eszünk összefogni”, akkor a következő időszakban lehetőségünk lesz arra, hogy az Európai Uniótól, a magyar és a román kormánytól is támogatást kapjunk.

Hirdetés
Hirdetés

Meghallgatni a vidék hangját

Meg kell hallgatni „a vidék hangját”, hisz a háromszéki lakosság fele vidéken él, de városiak fele is ezer szállal kapcsolódik a vidékhez, hangoztatta a megyetanácselnök, aki bemutatta a vidékfejlesztés három fontos irányát: a háromszéki települések modernizációs programja (erre 2020–2025 között mintegy 300 millió eurót pályáznak), az agroturizmus és a mezőgazdasági dolgozók támogatása. Rámutatott: 2008 és 2018 között körülbelül 350 millió jött be a megyébe, ebből Orbaiszék csaknem 50 millióba részesült a következő eloszlás szerint: Barátos 3 millió euró, Kommandó 750 ezer, Kovászna 11 millió, Nagyborosnyó 4,4 millió, Réty 7 millió, Zabola 14,6 millió és Zágon 8,5 millió euró.

Boldogulni a szülőföldön

A magyar kormány célja, hogy a Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén boldoguljon – mondta el programbemutatójának elején Kozma Mónika. A Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója hozzátette: a magyar kabinet idén 25 milliárd forintot (valamivel több, mint 70 millió eurót) különített el a székelyföldi programra.

A közgazdász felidézte: Bukarest „nem túl nagy lelkesedéssel” fogadta a magyar kormány támogatási programját, de aztán „megbarátkoztak a helyzettel”, hisz egyrészt ez egy szabály- és jogszerű európai uniós projekt, másrészt a román gazdák, sőt, konkrétan a román állam is a program haszonélvezői közé tartoznak.

– Nem vagyunk ellenségei a román államnak és a román gazdáknak, hisz szép számmal pályáznak román emberek is. Amúgy a tavaly, a 21 millió lejes pályázati keretösszegből 4,5 milliót lejt áfaként közvetlenül befizettünk a román állam kincstárába – közölte az igazgató.

Bukták és sikerek

A programot, három fő irány szerint, Maros-Mezőségen „tesztelték”.

– Az első a telekezés volt, mert azzal számoltunk, ha nincs telekkönyv, akkor nehéz pályázni, de ebbe belebuktunk, mert azzal viszont nem számoltunk, hogy Romániában másfélév alatt nem lehet lefolytatni az örökösödési eljárásokat, és így sokaknak nem sikerült elszámolni – kezdte a negatív tapasztalattal Kozma Mónika.

A második a mezőgazdasági gépek, eszközök, tenyészállatok vásárlásának finanszírozása – ez teljes siker volt, és ezt a székelyföldi programba is „áthozzák”. Különösen fontosnak bizonyult, hogy a pályázatokat úgy írták ki, hogy azok a magánszemélyek is hozzáférjenek, akiknek nincs bejegyzett vállalkozásuk. A támogatás az eszköz, vagy tenyészállat árának legtöbb 75 százalékát fedezte, de nem többet, mint 15 ezer eurót.

– A támogatásokat nem a pályázónak fizettük, hanem – a bemutatott számla alapján – egyenesen a forgalmazónak, beszállítónak, tenyésztőnek. Nem lehetett előleget kérni, de nem is kellett előre megfinanszírozni a beruházást. Ez nagyon bejött, ezt áthozzuk Székelyföldre is – mondta el az ügyvezető igazgató.

A harmadik csomagból kisvállalkozók (ezek lehettek akár fodrászok, vagy pizzázót működtető vállalkozók) eszközfejlesztését támogatták.

Az ötmillió eurós lezárt Mezőségi programban mintegy 500 sikeres pályázó, volt, ennek csaknem háromnegyede eszközvásárlásra, ezen belül 129-en traktorra pályáztak. A 495 nyertes pályázóból 70 százalék 40 év fölötti volt, hívta fel a figyelmet Kozma Mónika, és arra biztatta a fiatalokat, hogy éljenek a nem mindennapi lehetőséggel.

Hirdetés
Hirdetés

Székelyföldi program

A székelyföldi program célja, hogy hosszútávú kifutással megvalósítsanak egy úgynevezett értékláncot. Ehhez az szükséges, hogy a kisgazdák mellett a közepes- és nagygazdákat is támogatásban részesítsék, hogy a kisgazdák által megtermelt terméket legyen ahol feldolgozni (siló, tejfeldolgozó, vágóhíd), és legyen ahol értékesíteni (piac).

Székelyföldön decemberben írták ki pályázatot a „nagyoknak”, akik valamilyen feldolgozó létrehozására pályázhattak 50 százalékos önrésszel, legkevesebb 200.000, legtöbb 7,5 millió euróra. A határidő január 25. volt. A három székely megyéből összesen 73 pályázat érkezett, az igényelt összeg jóval meghaladja a program teljes keretét. Kovászna megyéből 19 vállalkozó nyújtott be pályázatot.

– Az az elv, hogy győzzél meg arról, hogy meg tudod csinálni, s akkor partnerséget vállalunk veled, és segítünk abban, hogy – akár bankhitelből – a másik 50 százalékot megszerezd. Cserében elvárjuk, hogy egyfajta közösségi gesztust tegyél, és ha például egy tejfeldolgozót építettél, akkor jobb áron vedd a tejet a gazdáktól, mint a multik – magyarázta a rendszer filozófiáját Kozma Mónika.

A pályázatok összeállítását falugazdák segítik.

Kigyúl Bukarestben az őrlámpa?

A pályázatok elbírálása két hónapot is eltarthat, emiatt nem lehet pontosan tudni, mikor írják ki a kisösszegű (15 ezer eurós) pályázatokat. Várható időpont április, arra kiderül az is, hogy mennyi pénzt „vittek el” a nagyok.

Az igazgató elmondta: mivel jó a cél, pontos az elszámolás és semmilyen törvény nem sérül, abban reménykednek, hogy a román állammal is össze lehet fogni, hisz ez egy hosszútávú, közös program lehet.

– Nem bánnák, hogyha Bukarestben valakinél kigyúlna az őrlámpa és azt mondanák, hogy – teszem azt – megduplázzák ezt az összeget, hisz itt egy régió fejlesztéséről van szó, ami nekik is érdekük – mondta az igazgató.

Az alapítvány programjairól részletesen lehet tájékozódni a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon, illetve az alapítvány irodájában, amelyet az ügyvezető igazgató Tamás Sándorral és Antal Árpáddal együtt nyitott meg a szépmezői ipari park irodaházában.

Fontosabb az életminőség, mint az életszínvonal

Kozma Mónika azt mondta: külön öröm számára, hogy alapítvány első irodája szülővárosában nyílik, és célja a szülőföldön való megmaradást segíteni.

Tamás Sándor köszönetét fejezte ki a támogatásért, de megjegyezte „meg is érdemeljük” a segítséget, mert az utóbbi száz évben „megböjtöltünk” érte.

A megyetanácselnök arról biztosított: az iroda jóindulattal viszonyul a pályázókhoz.

– Nem az a cél, hogyha nem látszik egy fénymásolat, akkor kinyírják a pályázatot, hanem az, ha tisztességes a cél, és kivitelezhető az elképzelés, akkor segítsék a pályázót – szögezte le Tamás Sándor.

Antal Árpád úgy fogalmazott, a támogatás összegénél többet számít a gesztus, az az érzés, hogy a magyar kormánynak fontosak vagyunk. Úgy vélte: lassan „eljön a mi időnk”, és egyre jobb lesz ebben a régióban élni.

– A tőke oda megy, ahol sok ember van. Székelyföldön 800 ezer ember él, ez nem tétel, az annyi, mint egy nagyobb város. A jövedelmek ott nőnek, ahová a tőke megy, ott emelkedik az életszínvonal – fejtegette Antal Árpád.

– Az életminőség azonban nem nő a jövedelmekkel. Meglehet, hogy itt valamivel alacsonyabb az életszínvonal, de egyre jobb lesz az élet minősége – vélekedett a sepsiszentgyörgyi polgármester, aki hozzátette: az elmúlt száz évben szinte teljesen szétverték azt a közösségi együttműködést, amely meghatározta a székelyföldi társadalmat. Ezt kell visszaállítani, és vissza kell adni a hitet, hogy jó Erdélyben élni – mondta Antal.

Az Ambrus Zsombor vezette iroda hétköznap 9 és 17 óra között várja az érdeklődőket. Az alapítvány Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is nyit irodát.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. február 18., 19:19
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Mi köze a sertéspestisnek ahhoz,hogy szeretik e az állatorvost vagy nem?Nem ő vitte Kőröspatakra hanem a felelőtlenség vagy tudatlanság és az Őrkőről került oda.Aki eddig is megharagudott egy állatorvosra mást hívott, általában megvan mindenkinek a kedvence.Különben minden közösségben vannak olyanok akik szeretik az állatorvost vagy bármelyik másik intellektuálist míg mások utálják.Ha meggyógyított valamit akkor tiszteljük, ha meg nem sikerült mert túl későn szóltak és már fellépett a szepsis akkor mocskoljuk.Ilyen egyszerű az egész.