Kitartanak az álom mellett: megépítik Gelence falumúzeumát

Zsellérház, csűr, fűrészszín, emlékház fogja alkotni a skanzent, amely a gelencei hagyományokat hivatott bemutatni, megőrizni. Noha a községvezetés előtt állnak még kihívások, a falumúzeum megépítését napirenden tartják. 

A nagy beruházások és a költségvetési válság mellett is igyekeznek védelmezni és gyarapítani a kulturális örökséget Gelencén. A Héjja István, néhai jegyző emlékét őrző házat tavaly májusban avatták fel: eredeti bútorzattal, fényképekkel és iratokkal rendezték be, egy termet pedig a falu jeles szülöttjeinek szenteltek. Az emlékház avatása az első lépése volt a falumúzeum megvalósításának, amelyről azóta sem feledkezett meg a községvezetés.

Tisztelik a múltat

A Héjja-ház köré tervezett skanzenről határozott elképzelés született. Szeretnének létrehozni egy fedett színt, ahová egy 1901-ben legyártott Nemere keretfűrészt (gattert) állítanának ki. Ez azért is fontos, mert Gelencén a fakitermelésnek, famegmunkálásnak – faragás, zsindelykészítés, kádárság – régre visszanyúló hagyománya van. Ezenkívül csűrt, és zsellérházat is építenének, továbbá kialakítanának egy találkozókra, konferenciákra alkalmas teret.

Ilyés Botond polgármester a Székelyhonnak elmondta: az önkormányzat megtalálta a tervezőt, beszerezte az építkezési engedélyeket, és még idén szeretnének nekifogni a csűr, zsellérház és fűrészszín megvalósításának. Lépésenként haladnak, az elsődleges cél, hogy az alapozással idén végezzenek, az építkezést jövőben folytatnák.

A leendő múzeum gyűjteménye is gyarapszik közben: régi tűzoltó szekér, faragott bútorok, cserépkályha, érckályha, famegmunkáláshoz használt régi kéziszerszámok is színesítik a felhozatalt. „Szeretnénk elkészülni az épületekkel jövőre, hiszen addig nincs hol kiállítanunk a gyűjteményt” – magyarázta az elöljáró.

A három épület értéke nagyjából 900 ezer lej áfa nélkül, vele együtt meghaladja az egymillió lejt. Az építkezést önköltségi áron szeretnék véghez vinni.

Gelence épített örökségéhez tartozik a műemléktemplom, ami igazi ékszerdoboza, szakrális kincse a községnek. A 13. században épült, Szent Imrének szentelt templomban sok más eleme mellett értékes freskók találhatók, többek között a Szent László-legendát megörökítő ábrázolások. A polgármester elmondta, prioritásként kezelik a templom restaurálását – hiszen az idő múlása meglátszik rajta –, a freskók megóvását, ennek érdekében a megyei tanáccsal, az új plébánossal, és Jánó Mihály művészettörténésszel együttműködve igyekeznek megoldásokat kidolgozni, finanszírozási forrást találni.

Szembenézni a kihívásokkal

Noha igyekeznek figyelmet fordítani a falumúzeumhoz hasonló kisebb, de fontos projektekre, Ilyés Botond szerint jelenleg az önkormányzat számára a legnagyobb erőfeszítést a szennyvízhálózat kiépítése jelenti, amelynek egy része az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében valósul meg. A másik részét az Anghel Saligny program keretében végzik, csakhogy ezzel a kormányzati megszorítások következtében kénytelenek leállni, ha a program finanszírozása is leáll. A két projekttel együtt a teljes gelencei szennyvízhálózat kiépülne.

„Nagyon bízok benne, hogy a szennyvízhálózat kiépítését tovább tudjuk vinni, viszont nagyobb építkezéseknek nem fogunk neki. Lelassulunk, és önerőből, kis léptekben próbálunk haladni, más megoldásunk nincs” – szögezte le.

Címlapfotó: Tuchiluș Alex