Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Tízperces karácsony

Nyakunkon a karácsonyra való készülődés. De már rég nem arról szól, amiről kellene neki. Felkészülünk, az tény, de vajon a felszínes dolgokon kívül gondolunk a lelkünkre is?

Jó idejében elkezdünk rohangálni az ajándékokért, dí­sze­kért, pezsgőért. Abban a néhány percben, amíg eldöntjük, hogy a világosabb vagy a sötétebb piros pénztárcának örülne-e jobban keresztmamánk, addig gondolunk rá. Habozunk, vajon kinek mire van szüksége, mert mindenkinek kellene valami porfogó, nem igaz, hogy nem. Karácsonykor ugyanis jobban esik a kávé a rénszarvasos bögréből, mint a piros pöttyösből. Jobb az illata a fahéjas gyertyának, mint a liliomosnak. Szebb a piros abrosz, mint a sárga.

Egyszóval mindennek másnak kell lenni, mint az év többi napján, hiszen ünnep van, a szereteté.

Nekem egy kedves szóra, mosolyra, egy őszinte „hogy vagy” kérdésre van szükségem. Legalább eme szent napon.

Elkezdjük a karácsonyi nagytakarítást. Hiába, hogy minden héten megcsináljuk, ez most a Nagytakarítás. Minden szobát kipucolunk, az utolsó centit is, mert hanem a szeretet nem jut el oda, s az angyalka nem hoz ajándékot, s a karácsonyfa hamarabb elszárad. Vagy pontosan mi is az oka ennek? Egész évben szeretjük a rendet, vagy ha nincs karácsony, lehet pókháló a lámpaburán?

A lelkünket kellene megtakarítani az anyagiasság kormos szennyétől. Legalább eme szent ünnepen.
Aztán, amikor már minden rendben, a karácsonyfa alatt sorakoznak a csili-vili, drágábbnál drágább ajándékok, minden szoba puccban van, a wc-ülőke is körbe van rakva fénysorral, a háromméteres karácsonyfa fel van díszítve gömbökkel, masnikkal, az idei divatos színben pompázik az egész lakás, a káposzta meg van töltve, húsz méter kalács megsütve – akkor leülünk tíz percre egymással szemben. Kibontjuk az ajándékot, puszi-nyuszi, és térhetünk vissza a hétköznapokba. Üres pénztárcával, stresszesen, fáradtan, plusz kilókkal, hiányérzettel.

Mert érezzük, hogy valami nem jó, valami hiányzik. Az egymásra figyelésről, gondoskodásról a nagy rohanásban megfeledkeztünk, basszus. Na, majd jövőre!

Bartok Barbara

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. december 23., 16:43
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Fikker János.

    Virrasszatok hát, hajnalig…

    Ne zavarjátok meg az álmát.
    Ő most,rólatok álmodik.
    Testét, keresztre szánták.
    Virrasszatok hát, hajnalig…

    Angyalok énekét hallják,
    térdepelő, jó pásztorok.
    Érkezését, a Bölcsek áldják.
    De, földi sorsa még, titok…

    Ringatja, altatja a Jászol.
    Szíve, ütemesen dobog.
    Lehettek közel, vagy távol,
    Ő, nektek megváltást hozott…

    Ünnep van ma, a Földön,Égen.
    Sziporkáznak a csillagok.
    Ragyognak mennyei fényben.
    Hát, higgyetek,és lássatok…

    2019 December 06.