Mégsem vagyok elég
Csajos gondolatok Bartok Barbara tollából.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Bukarestben üléseztek az Európai Néppárt nagyágyúi. Az ő dolguk, jogukban áll ott vitatni ügyeiket, ahol akarják. Ám ezen az ülésen Manfred Weber úr, aki az Európai Bizottság elnökségére jelöltetett, más húrokon zongorázott. Megdicsérte a romániai kormányellenes tüntetőket, az ország jogállamiságáért aggódott, és felettébb csodálkozott, hogy a kormány, ha már román, miért nem Laura Codruța Kövesit kívánja európai főügyészként látni. Hogy ő, ha már német, miért nem a német jelölt útját egyengeti, erre nem tért ki. Egy spanyol küldött pedig a román kormányt egyenesen ál-kormánynak nevezte. Elhangzott még néhány eszmefuttatás a jó költségvetésről, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem olyan, mint a románoké, mert az nem jó. És Románia elnöke, Iohannis úr, (aki németes J-t már szégyelli a nevében), ahelyett, hogy azt mondaná: uraim, a mi országunk ügyeit mi intézzük, ha még egy szóval beavatkoznak, bezárom az ülést! – nos, ő maga is rátesz egy lapáttal hazája vezetőinek a lejáratására.
Itt egy pontosítás részemről. Itt nem a PSD-ről van szó, bárki lenne hatalmon, ezt írnám.
Néhány nappal azelőtt egy másik európai jelölt Bukarestben rekcumozta a kormányt, mint egy óvódás kölyköt: miért nem kérdeztetek meg (bizonyos rendelet előtt) minket?
Manfred Weber pedig Budapesten találkozik Orbán Viktorral, ott „konstruktív tárgyalásról” beszél, majd hazatérve kijelenti, „megmondta Orbánnak, mit kell tennie”.
Kérem, nem vagyok ma született bárány, tudom, hogy teljesen szuverén államok nincsenek, hiszen egymás kőolajától, rendeléseitől, vendégmunkásaitól függünk, de ilyen durva diktátum-stílus a szovjet rendszerben sem volt, a kremlini komiszárok diszkréten közvetítették az ukázokat, nem a „testvéri”országokban tartott konferenciákon.
1242. március 19-én fordult IV. Béla királyunk Celesztin pápához, a mongol invázió feltartóztatására kérvén segítséget. Nem tudta, hogy a pápa időközben meghalt. Azelőtt kért volt még támogatást elődjétől is és az osztrákoktól, de azok éppen egymással háborúzgattak. Sem a nyugat, sem a (papíron legalábbis) szellemi hatalom nem állt Magyarország mellé a beözönlő idegen áradat ellen. A mai Nyugat a kereszténység ellen hadakozik, süket a magyar kiáltást meghallani. Egyedül vagyunk megint a történelem sodrában. Vagy inkább a gáton!