Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szupernevem: Bolyongó Barbara

Ha választhatnál magadnak egyetlen szuperképességet, mi lenne az? Láthatatlanná válnál, amikor kezelhetetlenül kínos a szituáció? Vagy csak azért, hogy kihallgathasd életed párja hogyan beszél rólad a barátoknak a letagadott negyedik sör után? Esetleg belelátnál a jövőbe, hogy biztosan legyen nálad esőernyő egy nyáresti váratlan záporkor? Gondolatolvasó lennél, hogy tudd, mikor kell visszavenni a naiv, önzetlen odaadásból?

Ha elém állna egy boszorkány, földig érő szakállú öregapó, tündér, angyal, félisten, akármi, hogy Barbi, válassz, hogyan szeretnéd megváltani a világot, legapróbb gondolkodás nélkül rávágnám: időutazni szeretnék! Ha megtehetném, a legnyilvánvalóbb túrákkal kezdeném. Irány a jövő, lottószámok bemagolása, vissza a jelenbe, és a hirtelen jött főnyeremény. Aztán vissza a múltba, olcsón vennék bitcoint, vissza a közelmúltba, beváltanám, majd még egy kicsit vissza, és elbuliznám. Na, jó, ez már keszekusza. Nos, nyilván nem ezért röpködnék az idő végtelen tengelyén. Az úti cél listám végén szerepel a lottó, legalján a kriptovaluta.

Visszamennék 2010-be, lebattyognék a boltba vízért – amire nagypapám kért meg, és elmulasztottam –, hogy ne legyen életem végéig bűntudatom. Puszit nyomnék a homlokára, leülnék betegágya mellé. 2016-ban nem vesznék össze apukámmal, mielőtt elindul utoljára külföldre. Öt nappal ezelőtt befognám a számat, nem ordítanék a testvéremnek, nem okoznék bánatot anyukámnak.

Majd miután lelkiismeretem minden fájdalmát tisztára mosnám, leülnék a 18 éves Barbarával beszélgetni. „A végén minden úgyis jó lesz. Ami most fáj, öt év múlva megmosolyogtat. Ami most nehéz, öt év múlva visszasírod. Az első szerelem elvesztése fáj, de a harmadik is fog. És még valami: ne vágasd rövidre a szőke hajad, mert nem fog soha visszanőni. Ja, és igen, az izmok zsírrá alakulnak, ha felváltod a súlyzót csokira!”

Végül jöhetne egy kis fejmosás, hogy ne most engedd el magad, ne válj lustává, halogatóvá, mert nagyon nehéz lesz kijavítani. De vajon, végül visszatérnék a természetes idősíkba, vagy elveszíteném a fonalat, és csak mennék előre egyet, vissza kettőt, összevissza? Upsz, ehhez nem is kell időutazni!

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások