Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szeretni fogjuk nagy testvért?

„Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért”. George Orwell borzalmas antiutópiájának, az 1984-nek az utolsó mondata. A megkínzott, megalázott Winston Smith utolsó végvárát, az önbecsülését is feladva megszereti a legyőzhetetlen diktátort. Az első ütés nagyon fáj, a második kevésbé, a harmadikat megszokod, a negyedik már hiányzik.

Emlékszem a rémes években alkalmazott taktikára: bejelentették, két hétre visznek kukoricát szedni iskola helyett, ha tíz nap után lefújták az akciót, boldogak voltunk. Amikor kiszabadult a karámból a dühöngő vadkapitalizmus, beharangozták, harminc százalékkal drágul a gáz, mi fellélegeztünk a húsz százalék után: ugye, mégis jó fiúk ezek! Mint Móricka, eldicsekedünk a csupán két pofonnal, mégsem verte agyon az apukája.

Amit tudtak Big Brother, a Párt, a privatizáció csillagai és Móricka apukája, ne tudná Soros úr? Aki végre megszólalt, miután éveken át újságokban fejtette ki nézeteit, és milyen szárnyas szavak szökkentek ki fogai kerítésén? Hogy nem kell félni, jó népek, nem úgy van, amint először írtam, meggondoltam magam itt-ott, a lényeges pontokban. Nem kell egymillió bevándorlót betelepíteni évente, elég lesz háromszázezer. És nem kötelező módon, hanem önkéntes alapon, tehát a nemet mondó államokat nem muszáj büntetni, egyszerűen ne kapjanak majd támogatást. Valamint a befogadottakra nem az egyes államok zsebéből kaparják ki a pénzt, hanem az unió fizet, vagyis én, te, ő, mi, ti, ők.

Egy kis számolás: húsz év alatt hatmillió, családegyesítés néven még hat, természetes szaporulat még három, szóval tizenöt, Magyarország plusz Horvátország szőröstől-bőröstől. De örvendhetünk, mégsem harminc!

Pedig G. Soros ismerhetné a bibliai beszámolóból, miféle kísérletnek volt alávetve az ő népe. Miután az asszírok elfoglalták Izrael északi részét, az ottani lakosság egy részét kitelepítették, helyettük mindenféle népséget hoztak be. Azok felcsipdestek néhány magocskát az őslakosok kultúrájából, és olyan szépen integrálódtak, hogy hét évszázaddal később sem volt egyetértés. De hát az ateista öregúr mit bánja, vagy sőt?

Mi viszont, akik olvastuk Orwellt, nem akarunk Winston Smith sorsára jutni.

Zubreczky Antal

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük