A humornak nem szabad meghalnia!
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A kifejezés gyökere nyilván az atlétika, az olimpiai jelmondat (Citius, Altius, Fortius) középső szavát idéző magasugrás. Arra a néhány másodpercre utal a kifejezés, amikor a magasugró és (vagy) rúdugró „átvitte” a lécet, átsuhant fölötte, gyakran már talpra is állt, de még szívszorongva kémleli a kis támláin rezegő lécet. Leesik, nem esik? Néha igen, máskor nem. Amúgy átvitt értelemben bárhol, bárkinek rezeghet néha a léc. Focicsapatnak is.
Mint például a Sepsi OSK-nak a 2019–2020-as bajnokság alsóházi véghajrájában, amikor részint néhány szerencsés eredményen, végül pedig a szakszövetség döntésein múlott az, hogy a léc a helyén maradt. Más döntésekkel fennállt volna a veszély, hogy a léc leesik, a csapat kiesik, vagy legalábbis selejtezőre kényszerül. Akkor többen fogadkoztak, soha többé nem kívánnak, nem akarnak ilyen lidérces izgalmakat.
És valóban: néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, csak az lehet kérdéses, hogy a csapat megőrzi-e a negyedik helyét, s ha igen, esetleg a harmadikkal szemben milyen ponthátránnyal, az ötödikkel szemben milyen pontelőnnyel zár, illetve mennyivel kezdi a rájátszást. Most, hat fordulóval a célszalag előtt már nem bizonyos az, hogy mondjuk három vereség és (még) három döntetlen elég lesz a felsőházhoz. Úgyhogy tessék vigyázni!
Az OSK egymás utáni hat döntetlenje azért elég továbbra is a negyedik helyhez, mert korábban volt két jó sorozat, győzelmekkel, emellett a vetélytársak természetes vagy meglepő módon hullajtottak pontokat. Jelen állás szerint a 7-9. helyekre kell figyelni, azokkal a csapatokkal kell versenyezni. A 7-ikkel szembeni 7 és a 8-ikkal szembeni 8 pont jelentős előny, de ha az UTA győz hétfőn, ő már 5 pontra közelít. Biztató, hogy az FC Argessel (1-0, 1-1), UTÁ-val (3-0), a Chindiával (2-1) szemben pozitív a mérleg, de utóbbi kettővel még játszani kell Aradon, illetve Szentgyörgyön.
Néhány héttel, illetve néhány fordulóval ezelőtt azt kívántuk, „ne jöjjenek döntetlenek zsinórban, mint a László-korszak idején!” Hát jöttek zsinórban, összesen még négy, és a Sepsi OSK esélyes megszerezni a „Döntetlenek kupáját”. Babonaságokkal nem szeretnénk összekeveredni, mert ahhoz most azt kellene kívánni, „csak ne jöjjenek győzelmek zsinórban, mint az Ilyés-korszak idején”. Vagyis amíg Leo Grozavu a letiltás és betegség miatt hiányzott. Jöjjenek győzelmek!
Sajnos már rég rezzeg csak nem akarják észrevenni mert rég nem az ők pénzük forog hanem a magyar állam-é a magyar adó fizetők-e.