Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Reszketés a népszavazástól

Egy, az ókirályságból jövő román újságíró szaktárs többször is kérdezte, hogy mi, magyarok miért nem fogadjuk el, hogy Erdély Romániához került.

Odaadtam neki Lucian Boia könyvét, amelyben éppen azt tárgyalja, hogy nem az ország történelmi jogát vették alapul Erdély Magyarországtól való elszakításakor, hanem a wilsoni elveket, amely kimondja minden nép önrendelkezési jogát. Csakhogy az első világégés után megtartott trianoni döntéskor a magyarokat illetően éppen ezt az elvet nem tartották be.

Pedig gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án tartott, a párizsi békefeltételekre adott válaszában éppen ezt kérte. „Miért induljunk ki sejtésekből, és miért alapozzunk feltevésekre, mikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll egy nagyon egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.”

A wilsoni eszmék szerint semmilyen emberi csoport, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül egy idegen állam fennhatósága alá. És sehol nem kérdezték meg a népet, hogy melyik államhoz szeretne tartozni. Thomas Masaryk cseh elnök el is nyilatkozta magát, miszerint ha népszavazást tartottak volna, soha nem jön létre Szlovákia. Romániában pedig a gyulafehérvári gyűlést nevezték ki népszavazásnak, pedig ugyanakkor Kolozsváron is tartottak egy ugyanolyan gyűlést, amely a Magyarországhoz való tartozás szándákát mondta ki. Nagyon sok román is ezt akarta, jól tudták, hogy a két ország között nagy kulturális és gazdasági különbség van. Tőlük is annyira féltek a regátbeliek, hogy börtönbe zárták őket, mint például Ion Slavici írót. A többieknél elkezdték a kemény elnemzetlenítést, elűzést. Lépésről lépésre változtatták meg Erdély nemzetiségi térképét.

A népszavazás hallatán a bukaresti vezetőket ma is a hideg rázza. Főleg, mert Sztálin mindegyre felhozta ezt, ha a román vezetők nem úgy viselkedtek, ahogy elvárták tőlük. De napjainkban Putyin is felemlegeti, mikor országa határait piszkálgatja valaki. És a népszavazat elmaradása miatt nem tudja elfogadni az ráerőszakolt békét, és igazságtalannak tartja azt az erdélyi magyarság. Színmagyar városokat, falvakat csaptak ugyanis az utódállamokhoz, egyszerűen azért, mert a nagyhatalmaknak ez volt az érdeke.

Érdekes, hogy manapság egyre több román is nehezményezi a Bukaresthez való tartozást. Ők egy szabad, független Erdélyt szeretnének. Gróf Apponyi, amikor a magyar delegáció vezetőjeként tudomásul vette Magyarország halálos ítéletét, azt jósolta: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” A jóslat kezd beválni: már bűzlik Anglia, gond van Franciaországban, és az Egyesült Államok sem érzi túl jól magát.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások