Osztogatások napjai

Lám, milyen hagyományőrző az emberi élet. Úgy öltözteti csóréból gőgös-gangos úrrá a piaci zsebtolvajokat, mint száz s még több esztendővel ezelőtt. Van itt jellem, csillag is a mellen. Pedig a mostani erdélyi románság bőven elégedett lehetne a kupával meg zsákkal mért ünnepeivel. De nem! A minap Trianon, azaz Nagy-Románia örök rangjára– igaz, utólag– fölesküdött hercig kis csapat fölkereste az erdélyi román szobrokat, újrafényezés céljával.

A fene látott ilyent, nem jöttek a lelki s szóbeli szárnyalók. Sem az a szál katonaszobor, sem a főtéri lovas Mihály nem vonzotta a széles dolgozó vagy éppen dologtalan néptömeget! Azt a napot, amelyen  Párizsban a hasonlóan szedett-vedett népség minden szerződés nélkül egyszerűen aláírta, íratta Európa szégyenekét a parancsolatot 1920. június 4-én. Ez volt ám Európa elrablása! Az erdélyi Sepsi-, Erdő- meg sok más előnevű magyar városokban, falvakban nem gyűlt az ujjongás hullámverése, de igen a könny a varrottas zsebkendők alatt. Zászló lengését az időjárás közvetítette. És veszett gyűlölködés fortyogott ünnepi ruhában a még élő magyarok ellen. Az is erőtlen.

  Trianont, Magyarország felosztását ünnepelték volna, de nem s nem ment, csak úgy ahogy. Ahogy a parancsuralmat írásba foglalták: az ország közel fele átment, átjött ide a román királysághoz… Erről az abszolút jogtalan, törvénytelen nemzetriasztási dombról írtak sokan máig. Az angol gyászoló apa, Lord Viscount Rothermere 1927-ben megjelent írásában foglalta össze ígyen: „Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták életüket és nem azért, hogy e dicső magyar nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, ami revízió alá nem veszik e galád és ostoba trianoni szerződést.”

Francesco Nitti olasz miniszterelnök 1924-ben: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot.”

Sok-sok világhíresség vall hasonlóképpen azóta is. Ma, 2021-ben az erdélyi s másmilyen románok keresik az ünnep fogantyúját. Hát ott van, ahol Fr. Nitti olasz miniszterelnök mutatta még akkor, melegében. Magyarországot szétosztották. Palotáinkat, egyetemeinket, temetőinket szintén.