Okostelefon, buta emberek

Olvastam, egyes Hargita megyei iskolákban már bevezették, hogy az iskolások a mobiljaikat a tanóra alatt egy dobozba teszik. Mindenképp dicséretre méltó ez a kezdeményezés, mely az oktatásügy minisztérium előírásának hivatott eleget tenni, elvégre a gyerek azért jár iskolába, hogy tanuljon, nem pedig azért, hogy a tanár magyarázása közben a mobiljával babráljon.

A mi időnkben még nem voltak ilyen gondok, illetve mindössze egy-két mobiltelefon akadt, és azok sem volt okosak. Például a 3310-es Nokián még nem sok mindent lehetet csinálni, az SMS-küldés pedig olyan drága volt, hogy nem érte meg azzal szórakozni. Olyan, hogy önmagunkat fényképezzük, videót készítünk, és terjesztjük az órán készített képeket az interneten, nem is létezett, eszébe sem jutott volna senkinek. S ha netalán a tanár elvette a telefonunkat, akkor nem szaladtunk a szüleinkhez, hogy megsértették a személyiségi jogainkat, és nem is írtuk ki a Facebookra, milyen kegyetlen a pedagógus.

Most már más a helyzet, most mindenkinek joga van mindenhez, és a fiatalokat már annyira beszippantotta az okostelefonok világa, hogy nem tudnak tőle elszakadni. Fel sem fogják, hogy bizonyos helyzetekben illetlenség használni ezeket a kütyüket. Nem beszélve arról, hogy szabályozni, korfüggővé kellene tenni a használatukat.

Bár tudtommal van egy korhatár a közösség médián való regisztrációra, nem egy olyan gyereket ismerek, aki még 10 éves sincs, de már van Facebook-profilja; helyesen írni még nem tud, és talán nem is fog megtanulni soha, de a hülyeségeket már osztja minden áldott nap. Mondjuk, nem biztos, hogy ez jó példa, hiszen nem föltétlenül ez a legjellemzőbb a facebookozókra.

Mindez természetesen elsősorban a szülők felellősége. Reménykedem, hogy a Hargita megyei példa ragadós lesz a mi iskoláinkban is.

Harai Géza, Sepsiszentgyörgy