Felhívás!

Nem minden férfi, de minden nő

Partijátékokon szokott felvetődni a kérdés: mit tennél, ha egy napig férfi lennél? Néhány korty bor után pedig érkeznek is rá a pajzán válaszok, a „végre állva pisilhetnék” típusú képzetek. Egyik este azonban megfogalmazódott bennem erre a kérdésre egy sokkal egyszerűbb, de annál is fontosabb válasz: gyomorgörcs nélkül lépnék ki a szerkesztőség ajtaján este egyedül. Merthogy nőként – ne kezeljük tabuként – ez egyáltalán nem könnyű döntés és feladat.

Ha férfi lennék, nem füttyentenék nő után az utcán, nem kérdezném meg, mennyibe kerülnek szolgáltatásai, nem kiabálnám bele a szemébe sem este, sem fényes nappal, sem józanon, sem ittasan teljesen véletlenszerűen, hogy „de édeske vagy, egyelek meg”! Nem írnék a világ összes social media platformján rá egy lányra sem azzal a szöveggel, hogy „kellesz nekem”, de főleg nem zaklatnám naponta, ha nem válaszol.

Ha férfi lennék, azt vennék magamra egy vásárláshoz, egy sétához, amit csak szeretnék. Nem mondanák ki kéretlenül, hangosan, hogy undormány vagyok, ha épp a legszakadtabb, legotthonibb nadrágomat húznám fel, mellé pedig egy elnyűtt pulcsit választanék. Ugyanakkor nem neveznének k**vának, ha az aktuális kedvenc fölsőmből kikukucskál a köldököm, vagy a rövidnadrágom picit többet mutat, mint ahogy azt a jóember megszokta.

Ha férfi lennék, nem követne ittas ember végig az utcán, szitkozódások, bókolások közepette, amíg menedékbe nem érek. Ha férfi lennék, talán több esélyem lenne két másik ember agresszivitásával szemben. Férfiként felemelhetném a hangom, nem kacagnának szembe, ha visszaordítanám, hogy mekkora egy barom vagy. Férfiként talán megvédene egy férfitársam, és nem menne az áldozathibáztatás, mint nálunk, nőknél. „A te hibád, úgy öltöztél. Miért járkálsz egyedül este a városban? Oké-oké, de miért pont egy kocsma előtt kellett elmenned? Napközben nem ért volna rá? Nem tudtál kiabálni? Felelőtlen vagy!”

Amikor én kiléptem a szerkesztőség ajtaján, fekete farmer, sportcipő, hosszú ballonkabát volt rajtam. Semmi smink, a hajam összekötve, kezemben a kulcs. Nem bulizni voltam, nem mástól toppantam ki. Dolgoztam. Mégis szemet szúrtam. Mert nő vagyok. Alacsony, védtelennek tűnő.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2021. április 26., 8:03
    ÉRTÉKELÉS: 12

    Sajnos ez a tendencia szép hazánkban, hogy az alja népség, a csűrhe banda, a sok agyon-iskolázott fel iszik és viselik magukat.. füttyögtetnek, beszólogatnak, célózgatnak és köztéren élik ki azon tevékenységek pár százalékát, amit otthon ritkán tudnak megvalósítani. Ellenük pedig nem nagyon van mit tenni egészen addig, amíg tettlegességig nem fajúlnak a dolgok, akkor már a pofozógépre a szíjat fel kell tenni!

  • User
    Dátum: 2021. április 26., 10:58
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Nagyon köszönöm e tartalmas, tömör cikket. Sajnos, nagyon sok nő van ebben a helyzetben. Reggeltől dolgozik, gyerekek, házimunka és este megkapja a dicséretet, a csodálatos szavakat egy gyenge férjtől.Szép napot mindenkinek😊.

  • User
    Dátum: 2021. április 26., 11:37
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Köszi, Barbi!
    Olyan dologra világítottál rá, ami állandó és úgy tűnik megoldhatatlan probléma.
    Nekünk kellene kezünkbe venni ezt is és megoldani, mint minden más tutyimutyi által kitalált működésképtelen “rendszert”?

  • User
    Dátum: 2021. április 27., 9:41
    ÉRTÉKELÉS: -4

    Próbáljon inkább nő lenni egy napra! A cikk jópofasága(?) mögött valami egyéb is kiérződik. A posztmodern neoliberális újságírás beérett gyümölcse.

    • User
      Dátum: 2021. április 27., 15:17
      ÉRTÉKELÉS: -1

      Hajrá Orbán Viktor! Székleyföldet is megtöltötted az illiberálisokkal. Mi ebben a cikkben a neoliberális? Mert valaki szabadon gondolkodik? Olvassa a Háromszéket, ott még olyan újságírók vannak, akik Mátyás király idejéből maradtak itt.

  • User
    Dátum: 2021. április 27., 14:50
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Gratulálok, nagyon jó cikk, kedves Barbara, tömören leírva a siralmas valóság, a neveletlen vagy elbölcsült fiatalság (tisztelet a kivételeknek), akik nem tudnak viselkedni és a szebbik nemnek megadni a tiszteletet, fiatalnak, középkorúnak, idősnek egyaránt!