Ne billenjen Európa!

Nem ítélem el magyar magunkat, ha már történelmi földrengésekkor is sorsunk jobbulását reméljük. Nem ez jellemzőránk annyi dúlás és felszabadulás után. Nagy-Britannia pénteken éjfélkor kilépett az Európai Unióból. Vajon ma reggelre lebillen Európa?

Gúzsokból, deszkapalánkokból, ámítások és csalárdságok csalafintaságaiból állt össze valahogy, s a reménység éltette ezt a szövetséget, a népeknek ugyanis két világháború és az örökéletűnek hirdetett kommunista rémuralom után tavaszi virradást jelentett ez a legújabb kézszorítás. Azt nem tudhattuk, mi mindenre vetemedhetnek Brüsszelben fél évszázad alatt.

Ha építve remél egy nép, azt elítélni nem lehet. Skócia része Nagy-Britanniának, azonban sose mondott le a lehetséges függetlenségrõl. És Észak-Írország szintúgy. Szabadságvágyuk hogyan szökken izmosabb szárba azzal, hogy az óriás-hatalom elunta, mások dirigáljanak neki(k) Brüsszelbõl, hát eloldozta magát. Mekkorát zökken a híresbõl hírhedtté vált Unió ezzel a hatalmas döntéssel? Emlékszünk, hogyne, amikor 2004-ben a maradék Magyarországot befogadta az Unió. Ünnep volt, reménnyel teljes, akár az igazak násza. Az igazaknak mindenrõl a ház, az ép tetõzet meg a szabad erdőés zöld határ jut az eszébe.

Rendült pénteken éjszaka Európa, és múlhatatlan, igaz vágyakozásokkal tekinthetünk bele a téli hajnalba.

Vajon hullajt-e gyümölcsöt az elnyomott magyarságnak a megrendülõ, talán okuló szövetség, az Európai Unió, látván, kiválik a történelmet, a gyarmatvilágot sokáig dirigáló Nagy-Britannia, Brüsszeltõl függetlenedik? Birodalmi szövetségek néha okultak a történelemben a maguk kárán. Omlást csak a gonoszságnak kívánunk. Jobbulást igen-e annak a szövetségnek, mely rászabadította a világ kóbor millióit mindennapjainkra?

Vajon lehet-e jobbra várni?/ Szívünk és lelkünk fáj bele. (Ady Endre.) Meg ne ítéljenek, hogy a magunk sorsa jut eszünkbe minden órában. Kívánom, szedje össze maradék építőkedvét az Európai Unió, akkor nem billen hitványságok és gonoszak felé a földrész. Országainak legyen haszna ebbõl a történelmi vivisectióból, a mai élve beavatkozásból.