Nagy Ő a politikai porondon

Száz éve mondják a román politikusok, hogy lopjuk Erdélyt. Ha jogainkat visszakérjük, vagy szavazáskor szeretnének voksokat gyarapítani, előveszik a nacionalista kártyát, s Erdély elrablásával ijesztgetik a jó népet. Tolvajlásügyben gyengén állhatunk, ha egy évszázad alatt nem sikerült semmit ellopnunk belőle, de miért is akarnánk elcsenni azt, ami a mi tulajdonunk (is)!

Most pedig csatlakozott hozzájuk egy szász férfi, mondván, ő átment a piros-sárga-kék szivárvány alatt, és attól fogva – bár anyja, apja tősgyökeres német, és a germánok földjén élnek – ő már német születésű román.

És mint ilyenkor lenni szokott, ő románabb a románnál. Olyannyira, hogy mindenkit utál, aki más nemzetűnek mondja magát, mint a többségiek, de főleg a magyart. A diktatórikus módszereket pedig elleshette itt is, ott is, de tanulhatta szülőföldjén is. Arra is könnyedén rájöhetett, hogy az önkényurak többsége valójában nem az uralkodó nemzet fia volt, hanem egy másik nemzeté: Hitler osztrák, Sztálin grúz, Ceaușescu török származék stb.

Klaus Iohannis már úgy lépett színre, hogy ő saját pártot, saját kormányt, saját parlamentet, saját biztonságit, saját törvényszolgákat akar, akik saját magával az élen a saját népe irányítói lesznek. A mostani beszédeiben mind gyakrabban fordul elő a nagy Ő. Ő vezette, Ő irányította, Ő szervezte, Ő akarta stb. Holott nem tudnak megbirkózni semmiféle gonddal. Egyszerűen azért, mert a kormányon lévő miniszterek többsége gyenge, és persze Iohannis sem érthet éppen mindenhez. Bármennyire is ezt akarja bizonygatni.

Még akkor sem, ha Németországból, az EU-ból erős támogatást kap. Ezért képes a farablás felett szemet hunyni, mezőgazdasági munkára betegeket küldeni, ha erre felkérik.

Hogy félre akarja lökni a román baloldalt, az ő dolga, ez politika. De hogy összehazudta a világot, és most az erdélyi magyarokon akar ütni, még akkor is, amikor teljesen törvényesen, parlamenti úton szeretnék az életüket jobbá tevő törvényeket demokratikusan elfogadtatni, történelmi jogaikat követelni, és erre szégyentelen és durva módon való leteremtésük volt a válasz, az már a mi dolgunk is. Értse meg, ő lehet román, de mi magyarok maradunk. Azt követően is, hogy ő letűnik a porondról.