Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Mit csinál a sportoló, amikor semmit?

Inter arma silent pilae. Háborúban hallgatnak a labdák (foci, kosár, kézi, golf, röp meg vízi). Cicero mondta vagy Dzsudzsák, már nem tudom. De azt tudom, hogy háborúban állunk egy nyavalyás vírussal, és ezért a stadion közelébe sem mehetek, csak igazolással, és jaj, 11 és 13 óra között, a tévében meg nem a Liverpool – Realt látom, hanem álmából felébredt elnökünket, amint ájtatosan kér, szeressem drága román felebarátomat, minimum másfél méter távolságból.

Vészes időben, amikor a kereskedő nem kereskedhet, a pincér nem pincérkedhet, a benzinkutas sem benzinkutaskodhat, a sportoló mit tehet? Mondjuk, a sakkozó eljátszik önmagával, mint némely elítélt a magánzárkában, de gondolom, ő is megunja, hogy mindig nyerjen.

Az okos kereskedő két-három bizniszt is elindít, ha az egyik befuccsol, maradjon a másik. (A temetkezési vállalkozó szerencsés kivétel, tőle biztosan nem lógnak meg az ügyfelek). Sajnálom azt a sportolót, aki a nyargaláson, bunyón kívül nem ért semmihez. Aki okos volt, be is biztosította magát a nehéz napokra, amikor háború, bojkott, doppingellenőr vagy vénség miatt le kell állni.

Három magyar céllövő olimpiai bajnok szerzett doktorátust, a vívók, de pólósok között is annyi a diplomás, hogy akadémiává alakíthatják át a pástot vagy a vízmedencét. Vitalij Klicsko szétverte, diszkriminálás nélkül, fehér, fekete, latino ellenfelei pofáját, majd beült Kijev polgármesteri székébe. De nem mindenki elégedik meg egy piciri polgármesterséggel: Schmitt Pál meg sem állt az államelnökségig. Hogy mi alapján emelte a Fidesz a kitűnő vívó, de helyesírással és doktori disszertáció-másolással csak vívódó bajnokot a respublika civil trónjára, azt a jövendő történészei bogozzák ki, ha tudják. Elbűvölő, ahogy a tenisz női csillagai, hogy ne uncsizzanak, hát nyilatkozgatnak. Így megtudjuk, hogy a másik – mindig a másik – mennyire undok, neveletlen, csaló és lötyög az implantátum a hátsójában, tessék jól megnézni.

Persze, a legokosabbak milliárdosak lesznek, mint Țiriac. Tanítványa, Boris Becker is megpróbálta, és egy fitying nélkül maradt. Szóval nem elég az ész, balkáni gátlástalanság is szükségeltetik.

Legkedvesebb mégis Portisch Lajos, a sakkmaestro. Visszavonult és énekel, gyönyörűen. Zongorán kíséri, de komolyan, Bogányi Gergely, aki egyben kitűnő sakkozó.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük