Felhívás!

Mi lesz veled, nóta?

Alig egy hónap alatt négyszer álltam színpadra, nótáztam. Többek között Kézdivásárhelyen is. Sajnos naponta tapasztalom, hogy a magyar nóta műfaja már a 20. század elején hanyatlásnak indult, és sokan úgy tartották, hogy végleg kiöregedett.

Voltak, akik a nóta rovására írták, hogy ártott a hagyományos népi zenei ízlésnek. Ismeretes, hogy a magyar nóta csaknem két évszázados pályafutása a 19. század elején kezdődött. Előzményei a hangszeres verbunkos zenében, a18. századi diákmelodiáriumok dallamaiban és a magyar népdalban találhatók. Olyan neves előadóművészek népszerűsítették, mint Déryné Széppataki Róza, Blaha Lujza, Tamássy József és mások (wiki).

Az utóbbi időben arról is beszélnek, hogy modernizálni kéne a nótát… Hát lehet, hogy én maradi vagyok, mert nem is tudnám elfogadni! A magyar nóta igazán csak stílusa szerinti előadásban tud hatni és érvényesülni, megőrzésében és terjesztésében a cigányzenészeknek van jelentős szerepük.

Kodály Zoltán szerint „a magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős”, Bartók Béla meghatározása szerint pedig a népdal olyan dalok elnevezésére használt kifejezés, amelyeket sokan és sokáig énekeltek. De ma vajon sokan énekelnek-e népdalt? Meddig tudnak még visszajárni a forrásterületekre?

Fellépéseimen látom, hogy az idősebbek szeretik, foglalkoznak a hagyományokkal. Délutánonként hallom, látom a fiatal tizenéveseket, amint hallgatják telefonról a kierősített amerikai reppereket vagy a „manelét”. Lázadnak? Ez utóbbinak nincs semmilyen zenéhez semmi köze – sem a román, sem a magyar kultúrához, értékrendhez, szokásokhoz. Ami szomorú, hogy nem is szeretik a népdalt. Vajon húsz év múlva egy esküvőn, szülinapon mit énekelnek? Manelét? Szerintem nagy bajok vannak, mert ha elvész a székely, a magyar zene. Elvész a nyelvünk, nemzetünk.

Orbán Barra Gábor, Sepsiszentgyörgy

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.