Felhívás!

Még változtathatunk

Kövekkel és botokkal támadtak járőröző csendőrökre a Brassó megyei Keresztváron – repítette világgá a sokkoló hírt április 14-én a romániai sajtó. És sajnos azóta az ország több településén is előfordultak hasonló erőszakos cselekmények Szatmárnémetitől Ploieşti-en át Konstancáig.

Vajdahunyad egyik tömbház-negyedében a csendőrség beavatkozására és figyelmeztető lövések eldördülésére volt szükség ahhoz, hogy megfékezzék a szolgálatukat teljesítő rendőröket szorongató tömeget. Vasárnap Négyfaluban (Săcele) és a román főváros V. kerületében kényszerültek önvédelemből fegyverhasználatra a rendet helyreállítani szándékozó hatóság emberei. Hétfő este pedig Feketehalomban (Codlea) estek neki a karhatalom képviselőinek, akik közül többen is orvosi ellátásra szorultak.

Íme, néhány az utóbbi bő hét sajnálatos történései közül, és a felsorolást még hosszasan folytathatnánk. Nem elszigetelt esetekről van tehát szó, hanem országszerte elharapódzó jelenségről. Éppen ezért a súlyának megfelelően kell viszonyulni hozzá, amennyiben elejét szeretnénk venni általánossá válásának. Ennek pedig első és elengedhetetlen lépése az erőszakos cselekmények kirobbantóinak és résztvevőinek a megnevezése, okainak feltárása.

Őszintén ki kell mondanunk, hogy az elkövetők minden esetben a cigány nemzetiség tagjai közül kerültek ki, mint ahogy azt is, hogy ezért mindannyian hibásak vagyunk. Nem fordítottunk ugyanis kellő figyelmet rájuk, és hagytuk, hogy még a társadalom pereméről is kiszoruljanak. Nem horgászni tanítottuk, hanem halat adtunk nekik, szociális segélyen tengetvén őket. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy bárkit dolgozni láttak volna a környezetükben. Ráadásul elenyésző kivétellel még a betűvetést sem tanítottuk meg nekik. Így viszont az alvilági ügyeskedésen túl számukra nem maradt más érvényesülési lehetőség.

Kellő akarattal, valamint jóindulattal és rugalmassággal ötvözött szigorral azonban hosszú távon még mindig változtathatunk e közösség áldatlan állapotán. Például a szociális segély kifizetésének a gyermekek kötelező iskoláztatásához és közmunka végzéséhez kötése által. Majd folytathatnánk a saját értelmiségük kinevelésével, akik nevelhetnék, vezethetnék, és jó irányba befolyásolhatnák őket.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. április 22., 9:55
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Bedö Úr,Ön teljesen el van tájolva. Élne Ön nap mint nap például egy faluközösségbe velük, meglátnám milyen véleményen lenne akkor.

  • User
    Dátum: 2020. április 22., 14:31
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Amikor az Allamnak lakossag kell nem polgarok!Amikor az euro milliokat az “onjelolt”kepviselok eltuntetik,de papiron ilyen meg olyan kepzesek es tanfolyamokat tartottak a “hatranyos helyzetueknek”,akik tovabbra is Keptelenek az egyrol a kettore jutni.Amig nem alkalmazzak : jogert kotelesseg elvet SEMMI sem fog valtozni.