Felhívás!

Ma: a magyar feltalálók napja

Sokszor és sokan leírták már, hogy a magyar zsenialitásnak nincs párja a világon. Igaza van annak, aki azt állítja, hogy nincs is számottevő újítás, lehet az tárgyi vagy szellemi, amihez valamilyen formában ne kapcsolódnék magyar név. Elég, ha a Nobel-díjasokat hozzuk elő, aki belepillant a névsorba, kiszámolhatja, hogy részarányosan a svédek után a magyarok közül került ki a legtöbb ilyen díjas. Azaz minden nyolcszáz ezer svédre jut egy Nobel-díjas, nyolcszáz húszezerre pedig egy magyar származású, magyar gyökerekkel rendelkező.

Pár évvel ezelőtt Zabratón, a Bodzavölgy legutolsó háromszéki falujában, annak ipartelepén nézelődve fedeztem fel egy olyan nagy hatású gépet, amely sok-sok évtizeddel korábban állt munkába, rajta a Ganz-felirattal. Ganz Ábrahám egyike volt a legnagyobb magyar feltalálóknak. Avagy kinek jut eszébe, amikor golyóstollat vesz a kezébe, hogy bizony egy Bíró László József nevű újságíró szabadalmaztatta, mégpedig Argentínában, ahol a neve ma is biro, az angoloknál pedig Biro pen vagy egyszerűen biron.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon 2009-től létezik ez a nap, s azért június 13. , mert Szent-Györgyi Albert 1941-ben ezen a napon jegyeztette be találmányát, a C-vitamint. Ekkor még magyar földön élt. Szinte felsorolhatatlan az a rengeteg név, amelyhez valamilyen találmány, újítás kapcsolódik, s hogy a jelent is megidézzük, a világűr meghódítása sem történik magyar részvétel nélkül. Mi igen büszkék vagyunk háromszéki tudósainkra, feltalálóinkra, újítóinkra. Gábor Áron, Végh Antal, Puskás Tivadar és mások örökre beírták nevüket a magyar, de talán az egész világ tudománytörténetébe.

A magyar tudomány, a magyar feltalálók munkásságából kap némi ízelítőt az, aki ellátogat a volt cigarettagyárba, ahol a Tudománytár sokezres anyagából mutatnak be jó néhányat, persze olyasmiket, amelyekkel évtizedek, évszázadok során magyar tudósok lepték meg a világot. 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.