Mi van ecsém, fáj az igazság?

Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A baloldal nemcsak politikai háborút vív a jobboldal és a normális gondolkodás ellen, hanem szemantikai (jelentéstani), hermeneutikai (értelmezéstani) és nyelvpolitikai háborút is. Ők igyekeznek megmondani, hogy milyen szavakat használjunk, miként értelmezzük azokat, meddig terjed a szalonképesség határa, miről hogyan kell és lehet beszélni. Ennek jegyében jelölték ki a tabukat is, melyek megsértése a kilencvenes évek első felében szabályos kiátkozással járt, elég csak a tabukra fittyet hányó lényeglátó próféta, Csurka István esetére gondolni. E tabuk lebontása viszont 1996 óta lassan, de módszeresen folyik, mely folyamatban a Fidesz szellemi holdudvara azóta is tevékenyen részt vesz.
A fősodratú sajtóban és a történelemtudományban egyaránt hosszú időn keresztül tabu volt az a kérdés, hogy volt-e köze a trianoni békeparancs elfogadásához a szabadkőművességnek. A tabut a tudományosság világában Drábik János és Raffay Ernő törte meg, a sajtóban pedig a Magyar Nemzet és a lap korábbi munkatársa, Szakács Árpád. A tavalyi vita oly szépen kiterebélyesedett, hogy egész kötetre való írás gyűlt össze a témában.
Ez idő tájt a magyar történelem másik tabusított kérdésében zajlik eszmecsere a legjelentősebb jobboldali sajtóorgánum hasábjain. Moys Zoltán, a Kitörés emléktúra szervezője merte hadrendbe állítani gondolatait e témában, ami sokakat reagálásra késztetett. Következtetése egyértelmű: „senki nem írhatja elő nekünk, hogy egy történelmi eseményt hogyan értékeljünk, ahhoz és annak résztvevőihez hogyan viszonyuljunk. És azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra. Mert van-e a világon még egy olyan ország, ahol bárki megkérdőjelezheti, hogy egy háborúban a saját hazájáért harcoló és azért meghaló katona hős-e?”
E kérdésben az első tabudöntögető gesztus Cseh Tamásé volt, akinek a „Széna tér” című dala nem tartalmazott semmiféle elhatárolódást a német és magyar katonáktól, csak őszinte együttérzést és megrendülést. E dalt dolgozta fel a felvidéki Kerecsen együttes a minap nyilvánosságra hozott megrendítő videoklipjében.
Higgyünk benne, hogy az igazság és igazságosság utat tör magának mindenkoron.
Mi van ecsém, fáj az igazság?
Be kellene lőni téged az Oltba, Kocsis Karcsi mellé.
Ajvé, ajvé, ajvé, ajvé!Hol vagy ilyenkor, cenzorka? Ez nem gyűlöletbeszéd,az Oltba lövetés?Belső munkatárs szaga van a kommentnek.
takarodj már, alja náci