Kötél és kötelesség

Jó nézni, meghallgatni, mikor az írástudók nyakukba veszik a világot, és szólnak, igazat szólnak a néphez. Hiába az internet, a világháló – az élő szó, az más. Az is igaz, ha az újságíró nem szól, nem ír, akkor éhen hal. (Bár vonatkozna ez az igazmondás követelményére is!) Magyarországon öttagú, remek kis csoport járja az országot, beszélnek a jelenről, arról is, milyennek ígérkezik a jövendő, ha…

Még kimondani is nehéz, milyennek látható Európa és benne hazánk, mások hazájának a jövője, ha rászabadul a migráns pokol. Ha Ázsia és Afrika lerohanja ezt a földrészt, igen hamar belátható lesz a holnapunk. Erről is beszélnek, hogyan mesterkedik hazákban és hazánkban a Soros-féle pénzúr, mely után – bizony mondom néktek – még a bibliai hét szűk esztendőt sem éri meg a fehér nép emitt.

Bencsik András, az újságíró csoport egyik ténymagyarázója a példa kedvéért fölhozta Eger várának ostromát (1552). A török hódít, a Habsburg töketlenkedik ravaszul a maga javára, s Magyarország kárára. Egervár védelmére kel a magyarság. Lehet, hogy meg kell halni, de meg kell védeni a várat, a hazát. Ez természetes volt mind a példamondó újságíró, mind a nemzet számára. És az az ősz, az a vár- és honvédelem 1552-ben példa mindhalálig.

Azt viszont nem mondotta föl a történelemből a kolléga – együtt dolgoztunk Pesten az Esti Hírlapnál 1989-ben –, hogy a várat s hazát eláruló Hegedűs István hadnagyot bizony Dobó István várkapitány fölakaszttatta; a honvédelem tartott tovább, a győzelemig. Távol áll tőlem az akasztatás. Viszont akik egy-egy dolgos, ártatlan nép pusztulását nógatják, azoknak köpni szeretnék emberi jogaira s a képébe ama köteles fa előtt… Ahol pártok és pártvezérek óriási idegen pénzösszegekért a maguk hazáját gyújtanák fel és nyíltan, szabadon (!), azok számára én nem sokallom még az életfogytig tartó cellamagányt sem, hogy úgy mondjam. Hittel mondom, ahogy Dobó István is hitte a kötelet s a kötelességét.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.