Kiváltságosok az egyenlők között

Népszerű téma az igazság Romániában, de érdemes az igazságosságról is szólni pár szót, főleg a nyugdíjtörvény kapcsán. A parlamenti pártok vitáznak, de a külön-nyugdíjaknak nevezett juttatás kapcsán egy érdekes érdekközösség érhető tetten.

A dolog lényege, hogy a román nyugdíjtörvény az államnak végzett szolgálat fejében különleges nyugdíjjuttatásban részesíti apparátusának egy speciális részét. Mert jog és törvény előtti egyenlőség jobbra vagy balra, Románia nemcsak a munka- és a társadalombiztosító kasszájába befizetett jövedelem mindenkire vonatkozó kritériumrendszere alapján ad vissza idős korunkra, törlesztve az évtizedes, közösbe való hozzájárulást, hanem furamód különbséget tesz polgárai között az elvégzett munka úgynevezett társadalmi haszna alapján is. Így egyesek már nemcsak azt kapják vissza, ami befizettek, hanem azon túl a közös kasszából, vagyis a többiek kárára jutalmat, honoráriumot zsebelnek be.

Vagyis hiába van köztársaság, ahol minden állampolgár egyenlő, azok, akik ezt a nemes elvet gyakorlatba ültetik, és elvileg őrködnek fölötte az igazságosság és a méltányosság nevében, végeredményében úgy értékelik, hogy azért ők mégiscsak egyenlőbbek a többieknél. Ezért úgy alakultak a dolgok, hogy mint valami modern arisztokráciának, uralkodó osztálynak, Romániában a közszolgálatot végzők egy szűk elitcsoportjának rendkívüli és kiváltságos nyugdíj jár. Fejedelmi.

Kitalálhatták: e kiváltságos osztály, a köztársaság arisztokráciája között találjuk a román titkosszolgálatok felduzzasztott állományát. Az információt kezelő kiváltságos osztályt. Na, ez már egy jó vicc alapanyaga.

De íme, a csattanó! A törvényt beterjesztő vagy éppen óvó román pártok semelyike sem támogatja ezeknek a külön-nyugdíjaknak az eltörlését! Így az RMDSZ erre tett javaslatait rendre elutasítják (a hülye erdélyi magyarok még elrontanák a bulit). Sőt, bár az ellenzék a méltányosság és az egyenlő bánásmód erkölcsi és alkotmányos elve alapján támadja (általánosságban!) a törvényt, ezek az ominózus passzusok valahogy mégsem ingerlik őket, nem érik el kifinomult igazság-receptoraikat. Lám-lám, az érdekközösség megint felülírta az ideológiai különbségeket!

Pozsony János Csaba