Kisujjal simogatható

Ha bemégy egy bánsági, egy gyímesi iskolába, az első perctől ismerős minden. Az udvar illata a tanóra csendjében, ismerős különösen szünetben, aj, az mindenütt szíven kólint.

Egész sereglet hétévesektől a végzősökig, valóságoson megsimogatható gyülekezet így egészében. Igen, ez vallomás, és azt se firtatom, a fiatalságom üzen-e vissza, vagy pedig ki se szállt-felejtődött belőlem az a nemes érzelem, tapasztalat, amit föllélegezhetett a lélek öt tanári esztendőm alatt. Anyu, az anyám Benedek Elek könyvvel ajándékozott meg. Azzal, amelyikből nekünk olvasott annak idején. Mikor is volt annak s mikor is van ma ideje? Benedek Elek életműve a magyar élet csiszolt gyémántja. Bukarestbe csődítettek be az egyetemi államvizsga után, lökdöstek, kimondottan taszigáltak román vidékre bennünket is, akár az orvosokat. Valahogy megúsztam. Első levelem haza, Uzonba. – Falura kerültem, Anyu, Korondot választhattam, az ott éppen alakuló líceumot. A népemet fogom tanítani, Benedek Elektől Adyig mindent, amit kell, és amit lehet.”

Benedek Elek utolsó levelében írja: fő, hogy dolgozzanak…

Azon nagyok közé tartozott, akik a magyarok országának földarabolása és kiosztása után is hazajöttek. Ő Kisbaconba, amely falucska immár világhírűvé vált Elek Apó révén. Erdővidék minden hegye, völgye becézhető, édel- és dédelhető, mert Elek Apó élő, s ma is eleven mesevilága mindent bearanyozott, még az Almási-barlangot is. Brassai László Lacival együtt kerültünk Sepsibükszádra. Mindent tanítottunk az égadta világon. És szünetekben kinn a sereggel az udvaron. Egész egyszerűen beálltunk a körgyűrűbe, dalolva táncolva sétáltunk vélük együtt. Volt, aki azt mondta, rontjuk a tantestület tekintélyét. Akkor azt válaszoltam, hogy oda se neki! Velünk van a körben Benedek Elek is.

Mai napig is egy egész nemzetnyi gyermeksereg énekli, járja, mondja meséit. Ő ott ül Nagybacon fölött a tetőn. Az a mesemondó s meseíró, akinek tekintetét soha nem vakítja, s nem homályosítja a dicsfény, már több mint másfélszáz esztendeje.

Baróton állítanak Neki szobrot. Úgy tudom, kisujjal simogatható lesz örökre.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.