Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Kard és tengeralattjáró

  1. Íróink életrajza gyakran ugyanolyan pikáns, izgalmas mozzanatokkal teletűzdelt, mint írásaik. Vahot Imre, Jókai, Ady, Hercegh Ferenc, de még a csendes Gárdonyi is párbajoztak. Mai szemmel nézve nevetséges apróságokért. Nem vagyok az erőszakosság, a bosszú híve, mégis felnézek azokra, akik számára a becsület fontosabb volt épségüknél, még életüknél is. Ma csak úgy röpködnek a sértegetések, az alátámasztatlan vádak: tolvaj, hazug, áruló, stróman, Soros-bérenc. Következmény? Esetleg egy évekig elhúzódó pereskedés, és egy helyreigazítás a negyedik oldal csücskében: helytelenül állítottuk, hogy X. Y. hülye, nem, az a disznó nem hülye. Ismert újságíró páviánhoz hasonlít egy hölgyet, majd mutatja a törvénykönyvet – sehol nem tiltja. A jóérzés, az empátia íratlan törvénye szóba se jön. Bűnvádi eljárás indul egy ember ellen, minden hírcsatorna önti rá a moslékot, három év múlva a vádat ejtik. Sportolóktól elveszik érmeiket – mocskos doppingolók! – aztán visszaadják, tévedtünk. A megtiport becsületet (és éveket!) ki adja vissza?
  2. Románia tengeralattjárót fog beszerezni, talán éppen saját kezűleg gyártani, természetesen az orosz fenyegetésre visszacsapásként. Van pénz, és ha nincs, megspóroljuk az aszfalton és az iskolai portásokon. Szinte látom és érzem, mint remeg és bűzlik az odacsinálástól a Putyin nadrágja. Felajzott elmémben két emlék is felfurakodik, mint délceg hóvirág a jeges földben. Egy: a kilencvenes években, egy április elsején valamelyik tévécsatorna berobbantotta a hírt: magyar tengeralattjárót fogtak el a Maroson, Gyulafehérvár körül. Antológiát lehetett volna összeállítani a hazafiúi felháborodott betelefonálásokból. Kettő: fiatalkorom nagy slágere, a Beatlesek Yellow Submarine-ja. Amint a liverpooli gombafejűek, John, Paul, George és Ringo a sárga tengeralattjáróban voltak boldogok, úgy lesz minálunk is. Ha majd potyognak a bombák, mint a dalszövegben, katonáék és fehérgalléros parancsolóik, nem törődve búval, gonddal, bebújnak a kis Nautiluszukba: „minden barátunk itt van, megvan mindenünk”. A nóta körülbelül így folytatódik: „sokan vannak még kint”. Hja, bizony. Úgy húsz millióan.
Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük