Isten hozott!

A Brassó Megyei Törvényszék hétfőn meghozott jogerős döntése értelmében, a feketehalmi fegyházból még aznap hazabocsátották Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyainkat. A büntetés lejárta előtt bő hat hónappal történő szabadulásukat a jó magaviseletük és munkavégzésük tette lehetővé.
A székely fiatalembereket terrorizmus vádjával sújtotta 5 év letöltendő börtönbüntetéssel a bukaresti legfelsőbb bíróság 2018 júliusában. Bizonyítékok hiányában, tehát megalapozatlanul és jogtalanul hozták meg ellenük ezt a súlyos ítéletet, ezért méltán tekintettük és tekintjük őket a felülről szított magyarellenesség áldozatainak.

Közösségi jellegénél fogva Beke István letartóztatásának az időpontjától, vagyis 2015. de­cember elsejétől kísértük figyelemmel a székelyföldi terrorvád néven elhíresült ügy mozzanatait. És amikor tehettük, meglátogattuk őket a csíkszeredai, majd az áthelyezésüket követően a feketehalmi büntetés-végrehajtó intézetben. Így néhányszor a börtönben is magunkhoz ölelhettük sanyarú sorsú honfitársainkat, és közvetlenül tájékozódhattunk a fogva tartásuk körülményeiről, valamint a lelkiállapotuk alakulásáról. A tapasztalataink alapján pedig kijelenthetjük, hihetetlen önfegyelemről és akaraterőről tettek tanúbizonyságot. A rájuk nehezedő hatalmas szellemi teher ellenére is. Hiszen István egy aggódó feleséget és két kiskorú gyereket hagyott maga után, és a frissen nősült Zoltán még az időközben megszületett gyerme­két sem láthatta. Ráadásul tudatában voltak, hogy székely–magyar voltuk miatt kattant csuklójukon a bilincs, és ártatlanul viselik a rabláncokat. A hitet azonban nem vehették el tőlük, és szárnyaló gondolataikat sem köthették gúzsba a felháborítóan igazságtalan ítéletek.

„Felemelt fejjel jöttünk be ide, és úgy is fogunk távozni innen” – jelentették ki nekünk, és üzenték meg tőlünk az értük aggódó külvilágnak még a fogva tartásuk elején. És lám így történt – köszönet érte! Örülünk, hogy újra közöttünk lehettek, Isten hozott!